Ha valaki figyelemmel kíséri a brit közéletet, tudja, hogy a brit kormányzat ún. Egyenlőségügyi Hivatala (Equalities Office) a nemi orientáció megváltozására irányuló terápiák betiltására és kriminalizálására készül. Ez az ideológiai nyomásra történő törvényhozási hullám egyre több nyugati országban temeti maga alá a szabad terápiaválasztás jogát, figyelmen kívül hagyva a tudományos kutatások jelentős részét, amelyek az ilyen irányú terápiák hasznát mutatják ki, szemben a rendkívül vitatott és drámai következményekkel járó „nemváltásra” irányuló terápiákkal, amelyek viszont jelentős politikai támogatást élveznek. A brit minisztérium napokon belül lezárja a vitát, benyújtja a javaslatát, keresztény szervezetek azonban attól tartanak, hogy a hivatal által javasolt tiltás a hitélet fontos elemeit is törvényen kívül helyezi. Az egyik megszólaló ebben a témában Graham Nicholls, nyílt kiállásáról a The Times és a The Telegraph is beszámolt.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Társadalom
Miért más a gendertéma, mint a többi?
Régóta vissza-visszatérően írok a genderkérdésekről (LMBTQ-ideológia, transzneműség, nemek lebontása, jogrendszer átalakítása, társadalmi érzékenyítés stb.). A téma fókuszba állításakor gyakran elhangzik az ellenvetés, hogy ez valójában keveseket érint, meg egyébként ott van például az alkoholizmus problémája is (na az sokkal többeket érint), vagy a családon belüli erőszak, meg foglalkozhatnánk az afrikai éhezőkkel, a klímavédelemmel vagy a korrupcióval is. Miért pont a gendertémát emelnénk ki? Engem ez az aggályoskodás arra a politikusra emlékeztet, aki annak idején egy szimbolikus beruházás kapcsán kiszámolta, hány lélegeztetőgépet lehetett volna abból venni a kazincbarcikai kórház számára. Ami ahhoz hasonlít, amikor Júdás a drága nárdusolaj kapcsán a szegényekért kezdett aggódni (Mk 14,1-9). Ha egy ügyet kiemelünk, mindig lesznek az ügynek riválisai, amelyek nagyobb statisztikai relevanciája mellett jó érveket lehet felhozni. Csak a világ nem így működik.
Finn precedens
Keresztény nézőpontból Päivi Räsänen pere az egyik legfontosabb ügy ma Európában, a következményei ugyanis minden hitvalló keresztényt érinthetnek. A finn hölgy 2011 és 2015 között Finnország belügyminisztere volt, de akkor került igazán a figyelem középpontjába, amikor egy két évvel ezelőtti Twitter-posztja miatt perbe fogták. Miután a finn lutheránus egyház több nyilatkozatban kiállt a Pride mellett, Päivi Räsänen a Római levél elejéről vett idézetet posztolt, szembesítve egyháza vezetőit az apostoli tanítással. Päivit a bibliai idézet miatt gyűlöletbeszéddel vádolták meg, beperelték, januárban lesz a tárgyalása. Ha elítélik, több év börtön vár rá. A per kimenetele európai szinten is precedensértékű: az ítélet döntő befolyással lesz a keresztények szólás- és vallásszabadságára. (Mindenkit bátorítok, hogy nézze meg ezt a 20 perces – magyarul is érthető – interjút a finn hölggyel.)
A kulcs a meggyőződés – válasz Pálffy Miklós cikkére
Pálffy Miklós A piacelvű egyház c. cikkében a parlamenti választásokkal kapcsolatos írásomhoz fűzött kiegészítést. Kis időbe telt, míg megértettem, hogyan kapcsolódik az írás az enyémhez, és még most is egy kissé bizonytalan vagyok a kapcsolódást illetően, de talán így is hasznos ez a párbeszéd. A cikk egyetlen szempontot tesz hozzá az általam felsorolt hathoz: az állami támogatások olyan beidegződéseket és szokásokat konzerválnak az egyházakban, amelyeknek rendes piaci viszonyok között már rég nem lenne létjogosultságuk. Bár helyesen gondolja a szerző, hogy „a kormány kegykörén kívül eső kisegyháziként” ezeket a folyamatokat nem látom olyan közelről, mint ő, nem áll távol tőlem, amiről ír, és csak néhány tisztázó gondolatot fűznék a cikkéhez.
Az óra visszatekeréséről
Van egy olyan nézet (még keresztények között is), hogy az emberiség haladásának egyirányú útján nem lehet visszafordulni. Még ha ez az út láthatóan meg is betegíti a társadalmakat, a történelemnek csak egy iránya van: a hagyományos intézmények lebontása, az ún. szabadságjogok folyamatos kiterjesztése, a közösségek atomizálódása, a keresztény ideáktól való távolodás, az erkölcsi paradigmaváltás véglegesítése. Azt mondják, hogy az emberiség valamilyen értelemben nagykorúvá vált: kikerült a vallás és a hagyományok gyámsága alól. A régi tekintélyeket lerombolták, az ipar és a technológia megváltoztatták a társadalmak szerkezetét, a rabszolgaságot eltörölték, a faji megkülönböztetéseknek véget vetettek, a nőket felszabadították, a szexuális devianciákról kimondták, hogy egyenrangúak a normalitással (illetve ezeken mind dolgozunk), a nemek kettősségét nemsokára teljesen meghaladjuk, stb. Nincs visszaút, csak előre mehetünk.

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK