Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Egyén

Isten megtapasztalása: hol válik el az evangéliumi és a misztikus út?

Sok hívőt az Istennel való kapcsolat elmélyítésének vágya arra ösztönöz, hogy az aszkézis és a misztika hagyományaira építse a lelki életét. Én magam is átéltem ennek a vonzerejét, meg azt is, hogy egy ponton elválik egymástól Isten megtapasztalásának evangéliumi és misztikus útja. Erről a European Leadership Forumon tartottam angol nyelven előadást, magyarul pedig az Evangéliumi Fórumon. Az ELF-en a téma kapcsán rövid interjúkérdésekre is feleltem. Az alábbi linkeken visszanézhetők az előadások és a kérdésekre adott válaszaim:

bővebben

Szereted Istent?

Szent Ágoston szerint nem értettük meg a Szentírást (vagy valamely részét), „ha e megértés által nem növekszik bennünk az Isten és a felebarát iránti kettős szeretet” (A keresztény tanításról, Paulus Hungarus – Kairosz, 76). A középkori misztikus hagyomány túlkapásait látva Luther óvatos lett az Isten iránti szeretet gondolatával, és a hangsúlyt inkább az Isten irántunk való szeretetére, valamint az abból származó felebaráti szeretetre helyezte. János apostol valóban azt mondja, hogy „ő előbb szeretett minket” (1Jn 4,19), és ez a szeretet minden másnak a kiváltó oka. Azonban ha ezt a helyén kezeljük, vegyük észre, hogy maga a Szentírás hangsúlyozza az Isten iránti szeretet fontosságát is, és ígéreteket kapcsol vele össze. Hadd mutassak néhány példát.

bővebben

Hiribi

Van Isten, vagy nincs Isten? Ez az alapkérdése Wass Albert Elvész a nyom című lebilincselő regényének. S ebben a regényben van az egyik leggyönyörűbb, legmegrendítőbb sírfelirat, amit valaha olvastam:

bővebben

Kőkemény lelkigondozói szempont – Bolyki László írása a Yancey-ügyre adott reakciók kapcsán

Alig telt el fél év a Pintér Béla-ügy óta, itt egy újabb erkölcsi bukás, ezúttal viszont Philip Yancey-ről, a világhírű evangéliumi szerzőről, népszerű előadóról szólnak a lehangoló hírek, melyek túlzás nélkül állítható, hogy az egész evangéliumi világot megrázzák. A két történet sok szempontból hasonlít egymáshoz, de sok az eltérés is. Talán a legfontosabb különbség, hogy Yancey maga hozta nyilvánosságra az ügyét, nem próbálta meg bagatellizálni a tetteit, vagy áldozatnak bemutatni magát, hanem teljeskörűen vállalta a felelősséget mindenért, így nem is alakulhatott ki az a méltatlan helyzet, mint nálunk, a Pintér-ügyet követően. A közös pont a két történetben, hogy mindkét szolgáló nagyon népszerű volt a keresztények közt, és meglett férfiemberekként kiderült róluk, hogy hosszú éveken át kettős életet éltek, szembemenvén a saját maguk által is képviselt és hirdetett bibliai alapelvekkel.

bővebben

Red flag

Akkor a csapdát megkerülve kezdjük el levonni az újabb csalódás tanulságait. Nem, nem elég az, hogy örüljünk Yancey megtérésének. Ez most itt nem a helyén mondott ige. Sem lélektanilag, sem teológiailag nem tartom megfelelő reakciónak. Ne akarjuk azonnal, pláne kedélyes kegyeskedéssel bevarrni a tátongó, nyílt sebet, amit megint egy lélekpásztor árulása okozott az egyházban. Tulajdonképpen még azt se tudjuk biztosan, hogy ez egy megtérés-e. Szavakat hallottunk már Yancey-től, a szívét sem akkor nem ismertük, amikor más asszony ágyára járt, sem most nem ismerjük. Egyáltalán nem is tartom feladatomnak, hogy a szívéről ítéletet mondjak, túl azon, ami a tetteiből mindenkinek nyilvánvaló. Van azonban más, ami határozottan időszerű: őszintén szembenézni a jelenséggel és a hatásával.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK