Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Nem volt könnyű hitvallónak lenni a szovjet kommunizmus idején. A Tűzfal podcast hatvannyolcadik részében Arvo Pärt észt zeneszerző Credo és Summa című zeneművein keresztül a Niceai hitvallásról beszélgetünk, és hogy ő hogyan vallotta azt meg a zene nyelvén, ellenséges közegben. A beszélgetést megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
Isten megismerése szoros kapcsolatban van a Bibliával. Tudhatunk róla dolgokat, hiszen a teremtésben is kijelentette hatalmát és istenségét, de ez kevés. A Westminsteri hitvallás így fogalmaz: „Bár a természet világossága, a teremtés és gondviselés munkája oly mértékben tanúskodnak Isten jóságáról, bölcsességéről, és erejéről, hogy az ember nem mentegetőzhet, ezek mégsem elégségesek, hogy Istennek és az ő akaratának arra az ismeretére juttassanak, amely szükséges az üdvösséghez.” (I.I.) A Teremtő ezért évezredek óta prófétákon, apostolokon, szentírókon keresztül beszél önmagáról és a velünk kapcsolatos akaratáról. „Isten sokkal nyilvánvalóbban és teljesebben tárja fel magát szent és isteni Igéjében, mint amennyire az szükséges ebben az életben, saját dicsőségére és a mi üdvösségünkre” – mondja a Belga hitvallás 2. cikkelye.
Sok hívőt az Istennel való kapcsolat elmélyítésének vágya arra ösztönöz, hogy az aszkézis és a misztika hagyományaira építse a lelki életét. Én magam is átéltem ennek a vonzerejét, meg azt is, hogy egy ponton elválik egymástól Isten megtapasztalásának evangéliumi és misztikus útja. Erről a European Leadership Forumon tartottam angol nyelven előadást, magyarul pedig az Evangéliumi Fórumon. Az ELF-en a téma kapcsán rövid interjúkérdésekre is feleltem. Az alábbi linkeken visszanézhetők az előadások és a kérdésekre adott válaszaim:
Szent Ágoston szerint nem értettük meg a Szentírást (vagy valamely részét), „ha e megértés által nem növekszik bennünk az Isten és a felebarát iránti kettős szeretet” (A keresztény tanításról, Paulus Hungarus – Kairosz, 76). A középkori misztikus hagyomány túlkapásait látva Luther óvatos lett az Isten iránti szeretet gondolatával, és a hangsúlyt inkább az Isten irántunk való szeretetére, valamint az abból származó felebaráti szeretetre helyezte. János apostol valóban azt mondja, hogy „ő előbb szeretett minket” (1Jn 4,19), és ez a szeretet minden másnak a kiváltó oka. Azonban ha ezt a helyén kezeljük, vegyük észre, hogy maga a Szentírás hangsúlyozza az Isten iránti szeretet fontosságát is, és ígéreteket kapcsol vele össze. Hadd mutassak néhány példát.
Van Isten, vagy nincs Isten? Ez az alapkérdése Wass Albert Elvész a nyom című lebilincselő regényének. S ebben a regényben van az egyik leggyönyörűbb, legmegrendítőbb sírfelirat, amit valaha olvastam:
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK