Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Elmélkedések

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (5) – A szegények is

„Ha nem telik neki két gerlére vagy galambra sem, akkor ezt vigye áldozatul vétkéért: egytized véka finomlisztet vétekáldozatként. De ne tegyen rá olajat, és ne adjon hozzá tömjént, mert vétekáldozat ez.” (3Móz 5,11)

A vétekáldozattal kapcsolatban Isten engedményeket tesz a szegényeknek. A fejezetben felsorolt vétkek kapcsán egy nőstény juhot vagy kecskét kellene hozni a nyájból vétekáldozatul. Ha ezt a izráeli odavitte a szenthelyre és a pap bemutatta érte engesztelő áldozatul, megbocsáttatott neki a vétke. Azonban nem minden zsidó tudott ilyen értékes áldozatot vinni, ezért Isten engedményt tett azzal, hogy a szegényebbek vihettek két gerlét vagy két galambot is az ÚRnak: egyet vétekáldozatul, egyet pedig égőáldozatul. Ebben az esetben a galamb vére úgy számított, mintha az egy juh vagy egy kecske vére lenne.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (4) – Nagyobb felelősség

„Ha a fölkent pap vétkezik, és a nép vétkessé vált miatta, akkor elkövetett vétkéért mutasson be egy hibátlan bikaborjút vétekáldozatul az ÚRnak.” (3Móz 4,3)

A vétekáldozatok bemutatásának különböző fajtái voltak, attól függően, hogy ki vált tisztátalanná Isten előtt. Vétkezhetett közember, vezető, az egész nép, vagy maga a főpap. Mindegyik számára volt lehetőség a megtisztulásra, de ha közember vétkezett, elég volt egy nőstény kecske, ha vezető ember, akkor kecskebak, ha az egész gyülekezet vagy a főpap vétkezett, akkor bikaborjú vérére volt szükség, és annak a bemutatása is komolyabb szertartás keretében történt.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (3) – Az ÚR eledele

„Füstölögtesse el ezt a pap az oltáron: tűzáldozat ez, az ÚR eledele.” (3Móz 3,11)

A fejezetben leírt áldozatot békeáldozatnak vagy közösségi áldozatnak nevezték. A selámím (‎שְׁלָמִ֖ים) szó gyökere békességre, jólétre, teljességre utal. Az áldozat azt fejezte ki, hogy az izráeliek egymással és az ÚRral békességben élnek, és ezt lakomával pecsételik meg.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (2) – A szövetség sója

„Minden ételáldozatodat sózd meg. Ne hagyd le ételáldozatodról Istened szövetségének a sóját. Minden áldozatot sóval mutass be.” (3Móz 2,13)

Az égőáldozatot általában ételáldozat is kísérte, ahogy egy jó ebédnél a hús mellé van köret is. Az első termés bemutatásakor is ételáldozatot vittek a hála kifejezéseként. Az ételáldozat kapcsán két fő szabály volt: nem volt szabad hozzáadni kovászt és mézet, de minden bemutatott ételt meg kellett szórni sóval.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (1) – Azonosulás és engesztelés

„Tegye a kezét az égőáldozat fejére, hogy az kedves fogadtatásban részesüljön és engesztelést szerezzen.” (3Móz 1,4)

Ahogy reggeli csendességeimben haladok előre Mózes öt könyve olvasásában, és birkózom a héber szöveggel, a szavakkal és a nyelvtannal, a Tóra Istenének súlyos jelenlétét is érzékelem. Ez a jelenlét szent. Olyan, mint egy nagy hegy, amely fölém tornyosulva folyamatosan jelzi, hogy akár el is pusztíthat. Mint a lángoló és rengő Sinai-hegy az Egyiptomból éppen kimenekült nép számára. Lenyűgöző, félelmes és ijesztő.  

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK