Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Spiritualitás

A kis dolgok a nagy dolgok

2022. szeptember 29. | , , | 11 Hozzászólások

Van egy angol nyelvű felirat a nappalinkban, amely magyarul így szól: Élvezd a kis dolgokat az életben, mert egy nap rájössz, azok voltak a nagy dolgok. Gyakran eszembe jut ez a mondat, amikor a napi rutinhoz tartozó tevékenységeimet csupán a valódi feladatokhoz vezető ösvény szürke állomásainak látnám, vagy az apró-cseprő ügyek szakadatlan ismétlődése miatt azt a bosszúságot érezném, mint amikor egy svéd bútorboltban lehetetlenül hosszú labirintuson át kell eljutnom az egyetlen megvásárolni kívánt tárgyig. A felirat emlékeztet, hogy a nagy dolog éppen az, amikor egy kis problémát megoldok, egy rutinfeladatot elvégzek, egy apró bántást szelíden fogadok, egy jelentéktelen pillanatot megragadok. A nagy dolog az, amikor megiszom a reggeli teámat és közben váltok pár szót a feleségemmel, vagy kiülök a teraszra és figyelem az égen cikázó fecskéket, a felettük lomhán úszó felhőket, vagy a munkásokat, akik épp a füvet készülnek lenyírni. Az a nagy dolog, ha ilyenkor feltűnik, hogy a parkban ültettek egy fát, kivágtak egy bokrot, vagy megjavították a hintát. Vagy ha észreveszem a kutyáját sétáltató tagba szakadt szomszédot, és mosolyt csal az arcomra a felismerés, hogy a kutya mégsem mindig a gazdájára hasonlít (a szomszéd ugyanis már csak akkor üthetne el jobban a háziállatától, ha egy aranyhörcsögöt sétáltatna). Az a nagy dolog, ha ilyenkor szeretettel gondolok rá.

bővebben

Teológiai gyógymasszázs

2022. szeptember 16. | , , , | 3 Hozzászólások

A számítógépes ülőmunka miatt időnként bemerevednek a hátizmaim. Ilyenkor néha makacs izomcsomók is kialakulnak a hátam közepén, általában a jobb lapockám alatt, ezeket pedig csak alapos gyógymasszázs tudja kioldani. Legtöbbször nem is elég ehhez egy alkalom. Egyszer olyan betokosodott izomköteggel birkózott a hátamon a gyógymasszőr, hogy még ő is azt mondta, ilyennel korábban nem találkozott, és azt is megérti, ha a következő kéznyomásnál kiabálok a fájdalomtól. Felszabadított, hogy a földön fekvő birkózók csapkodó mozdulatával jelezzem, ha azonnal hagyja abba. És valóban: a könnyem is kicsordult, úgy fájt, de inkább vállaltam ezt, mint még egy hét szenvedést az izomcsomókkal.

bővebben

Mi van akkor, ha abortuszom volt, és nem azért, mert az életem került veszélybe?

2022. szeptember 15. | , , | 6 Hozzászólások

Talán azok közé tartozol, akik az abortuszról szóló vitákat hallva megsebezve érzik magukat, talán az én facebook posztjaim is felkavartak, és mint egy mélyből feljövő fenevad kínoz a kérdés: mi van akkor, ha abortuszom volt, és nem azért, mert az életem veszélyben forgott? Talán azt is pontosan érted már, hogy mi történt azon a borzalmas napon, de képtelen vagy a vádlás alól kijönni. Nem tudsz tükörbe nézni, nem tudod néven nevezni a dolgot, de nem akarod a tükröt sem összetörni, “pro-choice” aktivistává válni, vagy abortuszról szóló posztok alá keserűen kommentelgetni, vagy egyszerűen valahova úgy elrejteni az emléket, mintha meg sem történt volna. Ilyenkor mi van, Ádám?

bővebben

Az őrszemek azért vannak a várfalon, hogy figyelmeztessenek

2022. szeptember 6. | , , | 8 Hozzászólások

„Képzeljünk magunk elé egy várfalat, ahol őrszemek vagyunk” – kezdi az egyik különösen kijózanító írását Doug Wilson, aki annak idején az azóta elhunyt Christopher Hitchensszel is barátságos, de témáját tekintve halálosan komoly nyilvános vitákat folytatott (egy beszélgetésüket pedig egy autó hátsó ülésén vették fel). Wilson az a fajta apologéta, aki képes egyszerre elmésen és joviálisan küzdeni a hitért, és akinek – C. S. Lewis Chestertonra használt képével – nem azért villog a kardja, mert csillogtatni akarja, hanem mert az életéért harcol, s ezért igen gyorsan forgatja. Wilson várfalról és őrszemekről beszél, mert a fejében egy szellemi csata, pontosabban egy háború van, amely akkor is zajlik, ha mi egyébként nem szeretjük a csatákat és a háborúkat. „Küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott!” – mondja Júdás apostol, és hozzáteszi: „Mert belopóztak közétek bizonyos emberek, akiknek az ítélete régóta meg van írva: istentelenek, akik a mi Istenünk kegyelmét kicsapongásra használják, és a mi egyedüli uralkodónkat és Urunkat, Jézus Krisztust megtagadják.” (Júd 3-4) Pontosan ehhez kapcsolódik Wilson várfalas hasonlata.

bővebben

Elvis és az ördög

2022. augusztus 26. | , , , | 1 Hozzászólás

Az Elvis-film jó lett. Persze, aki allergiás már az amerikai kulturális intézményeket uraló radikális propagandára, az fészkelődni fog, amikor megint egy metronóm kiszámítható ütemében csapódnak be a szokott témák (leginkább ugye a rasszizmus, a lázadás, meg persze egy kiadós Christmas-bashing), de ezeket azért jól el lehet helyezni Elvis Presley életútjában is, és a film összességében sokkal súlyosabb annál, hogy ezeken fennakadjunk. Tom Hanks hatalmasat alakít Tom Parker szerepében, és eleve nagy húzás volt az ő szemszögéből láttatni a „király” megdicsőülését és lassú, fájdalmas elkárhozását. A forgatókönyvírók még egy apró mentőkötelet is dobnak Elvis hírhedt menedzserének, bár ez édeskevés ahhoz, hogy árnyalja a közönség lesújtó véleményét. A film végén Tom Parker szájába adják a mondatot, hogy Elvist valójában „a szeretet ölte meg”. A rajongói iránti szeretete. Ezt természetesen nemcsak azért érezzük hazugságnak, mert a kapzsi menedzser mondja, hanem azért is, mert a szívünk mélyén sejtjük: valójában az ördög mondja.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK