A kereszténység a kultúrára gyakorol hatást, a kultúra a kereszténységre. Mindig részei vagyunk egy nagyobb történetnek, ami azt is jelenti, hogy a globális folyamatok hatnak ránk, és mi is hathatunk azokra. Vannak fordulópontok, amilyen a közelmúltban Charlie Kirk meggyilkolása volt. Ilyenkor nagyon észnél kell lennünk, tudatában annak, ami a kultúrában zajlik, és tudatában annak, amire Jézus Krisztus elhívott bennünket. A február 28-án (épp egy hónap múlva) sorra kerülő NEXT konferencia egyik célja, hogy ráébresszen a saját felelősségünkre, és utat mutasson. Kockázatos kezdeményezés, de talán épp ezért releváns. Engem is felkértek egy előadásra, amely a kulturális amnéziáról és az abból való felébredésről szól. Előadótársaim: Rod Dreher és Pocsaji Miklós. (Rod Dreher Szent Benedek válaszútján c. könyvéről szóló Tűzfal beszélgetéseink itt és itt visszanézhetők.)
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Spiritualitás
Lady Elisabeth Catherwood (1927-2026)
Majdnem száz évet élt, és most ő is elment a mennyei dicsőségbe. Lady Elisabeth Catherwood Martyn Lloyd-Jones lányaként évtizedeken át szerkesztette és sajtó alá rendezte édesapja prédikációit. Harmincegy éve Dórával ott ültünk a nappalijukban, Lady Elisabeth kedves mosollyal szolgálta fel nekünk gyönyörű porceláncsészékben az angol teát, és magyarázta, hogy amit hozzá eszünk, azt az angolok scones-nak nevezik, de kétféleképpen is ejtik. Mutatta a konyha falán a festett tányérkészleteket, büszke volt rájuk. Majd Tolkienról és C. S. Lewisról mesélt, akik tanárai voltak Oxfordban. Tolkien unalmas volt, de Lewis mindenestül megragadta a figyelmüket – mondta.
Hiribi
Van Isten, vagy nincs Isten? Ez az alapkérdése Wass Albert Elvész a nyom című lebilincselő regényének. S ebben a regényben van az egyik leggyönyörűbb, legmegrendítőbb sírfelirat, amit valaha olvastam:
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (33) – Ítélet az istenek felett
„…az egyiptomiak sorra temették mindazokat az elsőszülötteket, akiket megölt az Úr, mert az Úr ítéletet tartott isteneiken.” (4Móz 33,4)
A Teremtő Istennek nem csupán az egyiptomiakkal volt baja. A bibliai világkép természetfeletti. Szemben áll Démokritosz materializmusával, Epikurosz hedonizmusával és a modern nyugati naturalizmussal. Az istenek számítanak.
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (32) – A kimaradás vétke
„Mózes ezt felelte Gád és Rúben fiainak: Ti itt akartok maradni, amikor testvéreitek harcba vonulnak?!” (4Móz 32,6)
Izráel két és fél törzse megkedvelte a Jordántól keletre eső földeket, ezért azt kérik Mózestől, hadd maradjanak ott, ne kelljen bemenniük a Jordánon túli területre. Mózes azonnal látja a problémát. Ha ezek a törzsek leválnak a többiekről, meggyengítik az amúgy is sérülékeny szövetséget, és sokkal nagyobb baj szakadhat rájuk, mint amikor a kémek visszatértek a föld kikémleléséből és ellágyították a nép szívét. Negyven év bolyongással fizettek azért, vajon nem kerülnek-e Isten haragja alá, ha ezúttal is kudarcot vallanak?

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK