Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

A Szentírás Isten igéje (13)

2013. október 2. | , | 0 Hozzászólások

A kronológiai sorrendet megint megszakítva, három példán keresztül szeretném megmutatni a lutheri örökség további sorsát. Az első példám Philip Jacob Spener (1635-1705), akit a pietista mozgalom atyjaként tartanak számon. A másik két példám a lutheránus teológiai hagyomány vitathatatlanul két legismertebb modern képviselője lesz: Søren Kierkegaard és Dietrich Bonhoeffer. Egyiküket sem lehet fundamentalizmussal vádolni (Spener és Kierkegaard esetében ez anakronizmus is lenne), mégis mindhárman ragaszkodtak ahhoz a lutheri örökséghez, hogy a Szentírás Isten igéje. Ebben a bejegyzésben...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (12)

2013. szeptember 25. | , | 0 Hozzászólások

Luther Márton Szentírásról alkotott képe nem mindenben egyezett a svájci reformátorokével, elég csak a Jakab levelével kapcsolatos gyanakvására gondolni. Ellentétben a héber Bibliát és a huszonhét újszövetségi könyvet fenntartások nélkül elfogadó Bullingerrel, Luther számára a kánon legfőbb kritériuma az volt, hogy mi „hirdeti Krisztust”. A különbséget mégsem szabad eltúlozni. Luther és a svájciak csak a kánon meghatározásának módjában tértek el, abban nem, hogy a Szentírást Isten igéjének tartották-e. A Szentírás (azok a könyvek, melyek a kánonhoz tartoznak) a német reformátor számára is...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (11)

2013. szeptember 17. | , | 4 Hozzászólások

Most egy kis kitérő következik: John Wesley (1703-1791). A Szentírásról mint Isten igéjéről szóló egyháztörténeti szemelvények sorát a 17. századi Westminsteri Hitvallással kezdtem, onnan haladtam visszafelé időben, egészen Heinrich Bullingerig. Eddig akár azt is lehetett gondolni, hogy a Szentírás és Isten igéje azonosítása pusztán a református ortodoxia része, de mostantól látni fogjuk, hogy éppen a református meggyőződés része az egyház szélesebb hagyományának, mely hagyomány magában a Szentírásban gyökerezik. A sort nemsokára Lutherrel fogom folytatni, de előtte tegyünk egy ugrást vissza...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (10)

2013. szeptember 3. | , | 0 Hozzászólások

Amikor Kálvin Genfbe került, Heinrich Bullinger már nagy befolyással rendelkezett a svájci reformált gyülekezetek körében. A zürichi reformátor a magyar reformáció ügyét is támogatta, Libellus epistolaris c. könyvét kifejezetten a magyar gyülekezeteknek és azok lelkipásztorainak írta 1551-ben. Legismertebb munkája A keresztyén vallás summája (Summa Christenlicher Religion), mely német és latin változatban jelent meg 1556-ban. Bullinger semmi kétséget nem hagy afelől, hogy a Szentírást Isten sugalmazott igéjének tekinti. Már a könyv alcíme is így hangzik: „A keresztyén vallás summája,...

bővebben

Ereklyék a Nílus mélyéről?

2013. augusztus 26. | , , , | 2 Hozzászólások

Kedves barátaim egy doboz ereklyét hoztak nekem Amerikából. Az impozáns gyűjtemény huszonhét darabból áll, és nem más, mint Keil és Delitzsch teljes angol nyelvű kommentársorozata az Ószövetségről, az 1959-es kiadás. Igen, ez egy protestáns ereklye. A két német teológus bibliamagyarázatai önmagukban is nagy értéket jelentenek, az orientalista Carl Friedrich Keil és a zsidó származású Franz Delitzsch filológiai-teológiai munkája a 19. századi konzervatív bibliakutatás egyik legszebb gyöngyszeme. Régóta vágytam rá, nagy öröm, hogy a kezemben tarthatom. Ezek a könyvek azonban különös emlékeket...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK