Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

Mindig igazat mond a Biblia?

Tévedhetetlenség, csalhatatlanság, verbális inspiráció, szó szerinti ihletettség, tévedésmentes, hibátlan szöveg. Ezek azok a kifejezések, amelyek a Bibliával kapcsolatba hozva kiugrasztják a nyulat – pontosabban a fundamentalistát – a bozótból. Na meg a liberálist. „Hiszed, hogy a Biblia tévedhetetlen?” „Igen”, mondja az egyik, és azonnal fundamentalista lesz belőle. „Nem”, mondja a másik, és máris megkapja a „liberális” címkét. Lehet, hogy joggal. Nem tudom, melyik címke a rosszabb, de rám aggatták már mindkettőt. Voltam „bemerevedett ultrafundamentalista”, és voltam „kretén liberális”....

bővebben

Isten írta a Bibliát?

George Herbert angol metafizikus költő mondta a Bibliáról, hogy az nemcsak Isten könyve, hanem a könyvek Istene is („not only the book of God, but the God of books”). Ez persze túlzás, de egy költő túlozhat, nekünk meg nem kell többet olvasnunk a szavaiba, mint ami azokban van. Más kérdés, hogy tartalmilag igaza volt-e Herbertnek. Ha költőktől nem is várunk el teológiai pontosságot, nem túlzás-e egy teológus részéről, ha azt állítja – akármennyi kitétellel és magyarázattal ellátva is –, hogy a Biblia szerzője maga Isten? Nem hiszem. Herbert a hagyományos keresztény álláspontot foglalta...

bővebben

„Heaven in a Nightclub”

Az Evangéliumi Fórum (mely nem azonos az Evangéliumi Egyházak Fórumával!) szervezésében március 23-án (pénteken) immár másodszor kerül megrendezésre William Edgar és Ruth Naomi-Floyd Heaven in a Nightclub c. jazz-koncertje. A koncert különlegességét a provokatív cím és a várható jó hangulat mellett növeli, hogy a zongorista William Edgar egyben a Westminster Theological Seminary apologetika professzora és a European Leadership Forum rendszeres előadója. Vagyis a program nem csak zenei minőséget kínál, de teológiailag is „kósernek” ígérkezik. A 19h-kor kezdődő koncertet 17h-tól Edgar...

bővebben

JHVH és Elohim vagy Jahvista és Elohista?

Volt-e „jahvista” és „elohista” forrás a Genezis mögött? A Wellhausen-paradigma abból az egyszerű megfigyelésból született, hogy az 1 Mózes 1 Istent kizárólag az Elohim (אלהים) névvel illeti, a 2,4 második felétől kezdődő szakasz viszont következetesen a JHVH Elohim (יהוה אלהים) szóösszetételt használja. Ebből a tényből először Jean Astruc (1684-1766) párizsi tudós szűrte le a következtetést, hogy a szerző (nála még Mózes) valószínűleg két különböző forrásra támaszkodott, amikor a számunkra ismert szöveget összeállította. A források száma Wellhausen elméletével négyre emelkedett (Jahvista,...

bővebben

A Wellhausen-paradigma hanyatlása?

A tudomány paradigmákkal dolgozik. Először felállít valaki egy hipotézist, mely megmagyarázza és rendszerbe foglalja az ismert tényeket, aztán ha ez a hipotézis elég meggyőző erővel bír, és a tudósok többsége magáévá teszi, tudományos paradigma válik belőle. A paradigma ezután meghatározó befolyással lesz arra, hogy általa a tudósok mit vesznek észre és mit hagynak figyelmen kívül. A paradigma szociológiai szűrőként is viselkedik: a tudományos közvélemény egészen addig az elfogadott paradigma követését várja el a terület kutatására bejelentkező tudósoktól, amíg egy újabb paradigma át nem...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK