Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

Richard B. Hays tragikus hajótörése

2025. január 9. | , , , , , , | 29 Hozzászólások

Hitben való hajótörések csak látszólag történnek egyik napról a másikra. Maga a hajótörés persze gyorsan és drámai módon zajlik le, de rendszerint megelőzik rossz döntések, és számos egyéb összetevő, amelyek okait nehéz utólag kibogozni. Mint a repülőgép-szerencsétlenségeknél. Gyerekkoromban tátott szájjal néztem a megmeneküléssel végződő Airport filmeket, manapság inkább a tragédiákat utólag rekonstruáló Mayday dokumentumfilmeket nézem, de közös bennük, hogy vagy az okokból vezetik le a kibontakozó katasztrófát, vagy a bekövetkezett katasztrófától kutatják visszafelé az okokat. Az okok általában emberi hibák, mulasztások, természeti jelenségek, és nem várt események valamilyen elegye. A katasztrófának van története, és a történet kezdete lehet akár egy kispórolt csavar vagy valamilyen emberi gyarlóság is, amilyen a gőg, a hiúság vagy mondjuk a hanyagság. Pont mint a hajótöréseknél.

bővebben

Legjobb olvasmányaim 2024-ben

2024. december 31. | , , , | 0 Hozzászólások

A nagy tolongás miatt nehéz volt idén döntenem, hogy mely könyvek kerüljenek fel a listára. Igaza van a Prédikátornak: „a sok könyv írásának nincs vége”, és ott a sok régi is. Előkerült újra Kierkegaard (Félelem és reszketés harmadszor; C. Stephen Evans Kierkegaard: An Introduction kötete másodszor), folytattam a tavaly megkezdett Newbigin-szálat (Proper Confidence és Foolishness to the Greeks újraolvasva; The Other Side of 1984 először) és a Han-szálat (Mi a hatalom?; Csillapító társadalom; A szép megmentése), de annyi más izgalmas olvasmányélményem is volt, hogy inkább azok közül fókuszálok némelyikre, emezeket pedig most szeretettel elengedem.

bővebben

Az ortodoxia éltető kérge

2024. december 24. | , | 3 Hozzászólások

Az inkarnáció tanához kezdettől rideg merevséggel ragaszkodtak azok, akik forró szeretettel ünnepelték az Istenembert. János apostol, aki az utolsó vacsorán a Fiú kebelére hajtotta fejét, antikrisztusoknak nevezte a megtestesülést tagadókat. Athanasziosz az egész világgal birokra kelt (Athanasius contra mundum) és öt száműzetést is örömmel elszenvedett a niceai hitért. A titkos adományokat osztogató Szent Miklós püspök a legenda szerint arcul ütötte a Krisztus istenségét tagadó Ariusz presbitert. Madách bírálta a dogmatikai merevséget, amely egyetlen i betű (homousziosz vs. homoiusziosz) miatt kész volt harcolni, és kétségkívül van valami riasztó az olyan vallási buzgóságban, amely adott esetben akár ölni is képes az igazságért. G. K. Chesterton brit író azonban éppen ennek kapcsán mutat rá az ortodoxia románcára, amelyben a lovagi páncélzat és a sárkányölő kardsuhogtatás elengedhetetlen tartozéka a valódi keresztény hitnek. „Az ortodoxia arra késztet bennünket, hogy a pokol meredek szélén ugráljunk, és csak később vesszük észre, hogy az ugrálás testgyakorlat volt, mely pompásan használt az egészségünknek. Később aztán arra is rájövünk, hogy minden drámának és regénynek épp ez a veszély a mozgatórugója. A legerősebb érv az isteni kegyesség mellett: annak ridegsége.” (G. K. Chesterton: Igazságot!, 221)

bővebben

Jó félelem az istenfélelem?

2024. november 30. | , , | 4 Hozzászólások

A Tűzfal podcast negyvenkettedik részében azt a kérdést tesszük föl, hogy vajon az istenfélelem növeli vagy csökkenti-e a szorongást és a félelmet, és hogy van-e egyáltalán helye az újszövetségi hitben. Vagyis az istenfélelemről beszélgetünk. Az új epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján, vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!

bővebben

Mi köze Athénnek Jeruzsálemhez?

2024. november 29. | , , , | 6 Hozzászólások

Néhány napja Keresztyénség és filozófia címmel rendezett konferenciát az Evangelikál Csoport Egyesület, és bár kockázatos dolog egy teológustól várni az alaphang megadását, engem ért az a megtiszteltetés, hogy a bevezető előadást („Mi köze Athénnek Jeruzsálemhez?”) megtarthattam. Az utánam következő filozófus-előadók eltérő felekezeti háttérből jöttek, sőt, Szalai Miklós személyében ateista is volt köztük, ráadásul képviseltetve volt mind az analitikus, mind a kontinentális bölcseleti hagyomány, ami különleges színt adott az eseménynek. Nagy ívet jártunk be Tertullianustól és Jusztinosztól Kanton, Hegelen, Kierkegaard-on és Heideggeren át a szcientizmusig és az analitikus filozófiáig, és mindezt folyamatosan a kereszténységre vonatkoztatva. Igazi szellemi csemege volt számomra a nap, mélyen elgondolkodtató felvetésekkel. Akit érdekel, az alábbi linkeken visszanézheti az előadásokat:

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK