Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

Harcban állunk a világgal? Dualista, dialektikus és holisztikus válaszok

2024. szeptember 29. | , , , , | 2 Hozzászólások

A tanítványok és a tágabb kultúra viszonyát nemcsak az eszkatológia és a pietizmushoz való viszony befolyásolja, hanem a reformáció nagy történelmi hagyományai is. A reformáció egyházaiban – kissé leegyszerűsítve – három fő szemlélet alakult ki, amelyek elég jól beazonosíthatóan kapcsolódnak a reformáció ismert ágazataihoz. Az első szemléletet dualistának, a másodikat dialektikusnak, a harmadikat holisztikusnak nevezhetjük. Az első leginkább az anabaptistákra, a második a lutheránusokra, a harmadik a kálvinistákra jellemző, de persze ezek keveredhetnek egymással és egyedi esetekben akár fel is cserélődhetnek.

bővebben

Pietisták, konfesszionalisták és kulturalisták

2024. szeptember 26. | , , , | 3 Hozzászólások

Tim Keller – George Marsdentől kölcsönözve a kategóriákat – háromféle kálvinistát különböztetett meg egymástól: pietistát, konfesszionalistát és kulturalistát. Hasznos ez a megkülönböztetés, mert általa megérthetünk attitűdöket, amelyek keresztényekként a kultúrához való viszonyunkat is meghatározzák. Nem könnyű hermetikusan elválasztani őket egymástól, de markáns jellegzetességeik akkor is felismerhetők, ha egy-egy felekezetben (vagy egy-egy teológusban) keverednek egymással. Ott van rögtön Tim Keller, akiről az az általános vélemény, hogy egyszerre volt kulturalista és pietista, bár más kulturalisták megjegyzik vele kapcsolatban, hogy a kulturalizmusa egészen eltért mondjuk Abraham Kuyper, Francis Schaeffer vagy a kortárs Doug Wilson kulturalizmusától, és a pietizmusára sem biztos, hogy ráismerne Spener vagy Cotton Mather. Nézzük meg, miről is van szó a három attitűd esetében!

bővebben

Guruk vagy filozófusok: mi a valódi bölcsesség?

2024. szeptember 23. | , , , , | 4 Hozzászólások

A Tűzfal podcast harmincnyolcadik részében összevetjük a nyugati, a keleti és a bibliai bölcsességfogalmakat, és a végén a kereszt bolondságánál kötünk ki. Gurukkal és filozófusokkal kezdünk, de egészen másfajta bölcsességhez érkezünk. Az új epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján, vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!  

bővebben

Kultúrharc és eszkatológia: mi közük egymáshoz?

2024. szeptember 19. | , , , | 12 Hozzászólások

Sokféle oka van annak, hogy keresztények egészen eltérően viszonyulnak a keresztény társadalmi transzformáció kérdéséhez (amit sokan kissé leegyszerűsítve kultúrharcnak neveznek), ezek jelentős részének nem sok köze van magához a kereszténységhez, sokkal több a családi szocializációhoz, a médiafogyasztásokhoz, a megszégyenítéstől való félelemhez, a belső körhöz tartozás C. S. Lewis által leírt vágyához, vagy egész egyszerűen a politikai szimpátiákhoz és antipátiákhoz, amelyek ezer és ezer okból kövesednek meg bennünk. Van azonban az okok között egy, amely a lehető legszorosabb értelemben teológiai ok, és éppen e jellege miatt marad takarásban, ugyanakkor rejtett módon különösen is meghatározó abban, ahogy a kultúra alakításához viszonyulunk. Nem másról van szó, mint az eszkatológia szerepéről, egészen pontosan a millennium kérdéséről.

bővebben

Inthetjük a világot?

2024. szeptember 7. | , , , | 16 Hozzászólások

Nem a világ felett kell ítélnünk, hanem a saját gyülekezetünk tagjai felett – írja Pál apostol a korinthusi gyülekezetnek (vö. 1Kor 5,11-13). Persze még ez utóbbi is idegenül hangozhat számos kortárs kereszténynek, azokra gondolok, akik szerint a keresztény gyülekezet szinte egyetlen dolga, hogy ne ítéljen senki felett. Való igaz, az evangélium nem az ítéletről szól, hanem a kegyelemről, és van olyan ítélkezés, amitől tényleg szabadoknak kell lennünk még a gyülekezeteinkben is. Csakhogy akik ezt különösen hangsúlyozzák, valószínűleg elsőként írnak füstölgő posztokat, amikor egy közismerten korrupt, házasságtörő politikus a kereszténységére hivatkozik, vagy épp egy papot kapnak rajta, hogy két mise közt melegbárokban múlatja az időt. Egyfajta konszenzus tehát mégiscsak van azzal kapcsolatban, hogy a belül lévőkön számon kérhetjük a hitvallásuk és az életük közt feszülő következetlenségeket, és nem tartjuk elfogadhatónak, ha egy pap pornófilmekben szerepel, vagy egy keresztény politikus kirámolja a közös kasszánkat. A belül lévők felett ítélünk. De mi van a kívülállókkal? Semmilyen értelemben nem inthetjük őket?

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK