A világ egyik igen jelentős és fejlett kultúráját képviselő Inka Birodalom a mai napig félelemmel vegyes kíváncsisággal tölti el a kutatókat, hiszen tele van rejtélyekkel, titkokkal és meglepetésekkel. Philip Ainworth Means antropológus-történész több könyvet is írt a Kolumbusz előtti Dél-Amerikáról, és rámutat egy különös fordulatra, amely az egyik legnagyobb inka uralkodó, Pachacuti világképében ment végbe. Pachacuti jelentőségét mutatja, hogy az ő nevéhez fűződik az inka főváros, Cuzco megépítése, a Nap-templom helyreállítása, valamint számos palota és erődítmény létrehozása. Ezek közül a legismertebb a szédületes környezetben fekvő Machu Picchu, amely elhelyezkedése miatt annyira rejtve volt a világ szeme elől, hogy hosszú ideig a spanyol hódítók sem fedezték fel. Az inkák Intit, a Napot imádták, ennek a vallásnak a híve volt Pachacuti is egészen addig, amíg valamire rá nem jött. Hogy mi volt az a különös fordulat, amely Means szerint Pachacutiban végbement, arról az Ethosz folyóirat 1991/2. számában jelent meg egy érdekes összefoglaló. A továbbiakban ebből a cikkből idézek részleteket.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Teológia
Mit kaptam J. R. R. Tolkientól?
A szokásos életrajzi előadást idén J. R. R. Tolkienról tartottam, A hobbit, A gyűrűk ura, A szilmarilok, Húrin gyermekei és más könyvek szerzőjéről, aki megteremtette Középföldét és a legismertebb modern mitológiát. Tolkien keresztény volt, keresztényként írt, és maga is hangsúlyozta, hogy írásait az evangélium „eukatasztrófája" járja át. Az előadásban többek között arról beszélek, hogy mi a fikció jelentősége, miért fontos a nyelv, valamint hogy szellemi háborúban állunk és az alázatosoké a végső győzelem. Az előadást itt tudjátok megnézni, a többi életrajzi előadást pedig itt...
A megújulás útja
A parokia.hu oldalán megjelent annak a gondolatmenetemnek az írásos formája, amit április 8-án mondtam el Lovasberényben, református testvérek szűk körében, akik a kegyelmi ügy utáni megrendült állapotban azért jöttek össze, hogy a megújulás útját keressék egyházuk számára. Megtiszteltetésként éltem meg, hogy kívülállóként részt vehettem az egész napos őszinte, töredelmes imádkozásban és Isten előtti útkeresésben, a bevezetőmben pedig azt mondtam el, amit a helyzet és a megújulás lehetősége kapcsán Isten a szívemre helyezett. Azért imádkozom, hogy valódi megújulás, bűnbánatból fakadó ébredés mehessen végbe nemcsak a reformátusok között, hanem az összes felekezetben! A gondolatmenetemet itt olvashatjátok el.
Ábrahám megigazulása: két szempont egy ellentét feloldásához
Ferdinand Baur annak idején teológiai ellentétet feltételezett Péter és Pál között, amely az antiókhiai incidensben érte el tetőpontját. Szerinte a korai egyház – Lukácstól Római Kelemenig – ezt a feszültséget igyekezett valahogyan elsimítani.[1] A szintén a tübingeni iskolához tartozó Martin Hengel nem Péter és Pál, inkább Pál és Jakab között érzékelt teológiai konfliktust, az antiókhiai eset kapcsán is a Jakabtól érkezettekre irányítja a figyelmet.[2] A Jakab és Pál közötti teológiai ellentét hipotézisét teológusok nemzedékei látták igazolva, mert a két apostol a leveleikben[3] látszólag teljesen ellentétes állításokat fogalmaznak meg Ábrahám megigazulásáról.
Üdvözült-e Chesterton és Tolkien?
Ezt a kérdést a kálvinista Doug Wilsonnak teszik fel egy interjúban, aki protestáns teológusként hozzám hasonló szeretettel és tisztelettel viszonyul a két huszadik századi katolikus íróóriáshoz. Vajon üdvözültek-e? A probléma ugye ebben az esetben G. K. Chesterton és J. R. R. Tolkien tridenti katolicizmusa, amely annak idején anathémát mondott ki az egyedül hit általi megigazulás tanára. Mi, protestánsok ezt a kérdést szintén kardinálisnak tartjuk, ebből származik az egyik legalapvetőbb eltérés a reformátori és a római katolikus kereszténység között. Ez az a hittétel, amelyen Luther szerint az egyház áll vagy bukik. Vajon üdvözülhet-e az az ember – akármilyen jó író is volt, és akármennyire kegyes is –, aki ebben a kérdésben a szakadék másik oldalán áll? A felvetés természetesen meghökkentő és sértő is lehet katolikus olvasóim számára, de egy kis türelmet és megértést kérek most, különösen a néhai anathéma fényében, amely – II. Vatikán ide vagy oda – hivatalosan soha nem lett visszavonva.

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK