A Szentírás Isten igéje (28)

Menjünk tovább az egyház Szentírással kapcsolatos hitének feltárásában (és annak kimutatásában, hogy Semler maximája volt az újítás). A Didaszkália mellett a harmadik század másik kiemelkedő fontosságú egyházrendtartási irata a Traditio Apostolica néven több nyelven – töredékekben vagy egészben – fennmaradt dokumentum, melynek eredetije szinte biztosan azonos a Hippolütosz nevéhez fűződő Apostoli Hagyomány (Aposztoliké Paradoszisz) szövegével. Valamikor Kr. u. 215 körül íródott Rómában, de egyes részei még régebbi hagyományt képviselnek. A Traditio Apostolica Isten igéjeként tekint a...

bővebben

Európa, a szakállas nő

A szakállas nő krisztusi alakja gigantikus selfie az életünk kellős közepén. Európa úgy érett meg a győzelmére, mint pattanás kamasz fiú halántékán. A szakállas nő nárcisztikus nyugati kultúránk válságának kijózanító ikonja. Ő mi vagyunk. Kérdés, hogy kijózanodunk-e tőle, vagy groteszk látványától még jobban megmámorosodunk. Úgy érkeztünk egy határkőhöz, hogy azt részeg sofőrként gyakorlatilag lassítás nélkül át is léptük. A fejünket azért egy pillanatra felkaptuk, átfutott az agyunkon valami kételyhez hasonló rossz érzés. Meglegyintett bennünket egy furcsa lehetőség: a duzzanat most végleg...

bővebben

Van olyan, hogy Isten iránti szeretet?

Blaise Pascal szerint „az igazi vallásnak nélkülözhetetlen jele, hogy szeretetre kötelez Isten iránt”. De vajon lehet-e Isten iránti közvetlen szeretetről beszélni, vagy az Isten iránti szeretetet csak közvetve vagyunk képesek gyakorolni? Jézus kettős parancsban foglalta össze az egész törvény tanítását: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.” (Mt 22,36-40) A középkor torz kegyességi...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (27)

A részben görög, részben latin, részben pedig szír nyelven fennmaradt Didaszkália (Az ókeresztény kor egyházfegyelme. Szent István Társulat, 1983, 108-245. Fordította: Erdő Péter) fontos dokumentum a Kr. u. 3. századból. A Didaszkália prédikációs formában rögzít egyházi szokásrendet. Olyan kérdéseket szabályoz, mint a bukottak visszavétele, a keresztség, az ószövetségi törvényhez való viszony, illetve a pásztori szolgálat. Vajon hogyan viszonyul ez a korai keresztény rendtartás a Bibliához? A válasz egy irányba mutat: a Biblia a Didaszkália szerzői szerint Isten írott igéje. Elsöprő...

bővebben

Szereted Jézust?

A kezelőfelület statisztikája szerint ez lesz a Divinity 500. bejegyzése. Véletlenül láttam meg, viszont így elgondolkodtam, mi annyira fontos számomra, ami „méltó” témája lehet ennek a kerek számnak. Annak idején, amikor elkezdtem írni a bejegyzéseket, rögtön az elején tisztáztam a honlap kiindulópontját. „Ez a blog… arra a meggyőződésre épít, hogy Isten létezik, a názáreti Jézus feltámadt a halálból, és feltámadása által Jézus Isten Fiának bizonyult. Nem igényel különösebb bizonyítást, hogy amennyiben igaz a premissza, hogy Jézus Isten Fia (hiszem, hogy igaz), akkor végtelen jelentősége...

bővebben

Társas játék – Nappali

Ha valakit érdekel, a Budapestifi meghívására április 29-én kedden 18h-tól a Wesselényi utcai baptista imaházban (1077 Budapest, Wesselényi u. 53.) tartok előadást Társas játék címmel. A program keresztényeknek is és nem keresztényeknek is szól, de elsősorban fiatalokat várnak rá. A most futó sorozat a ház metaforája segítségével járja körül az élet különböző területeit. Nekem a nappali jutott, a társas tér, ahova általában a barátokat hívjuk be. Remélem, kedd este is tágas lesz a hely mindenki számára. Az ismert és ismeretlen arcoknak egyaránt örülni...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (26)

Szent Athanasziosz írásai magyarul Boros István, Vanyó László, Baán István, Fodor György és Orosz László fordításaiban jelentek meg az Ókeresztény írók 13. köteteként (Szent István Társulat, 1991). Athanasziosz biblicizmusáról korábban is írtam már, úgyhogy nem lesz meglepő, hogy a katolikus egyház „doktorának” számító egyházatya Szentírással kapcsolatos nézeteinek egyik alapja ugyanaz a meggyőződés volt, melynek általános voltát igyekszem bizonyítani ebben a cikksorozatban. Athanasziosz a Szentírást Isten könyvének tartotta, és leszűrte ebből a megfelelő következtetést: a Biblia nagyobb...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK