Tényleg idegenek vagyunk?
Ma reggel Karen H. Jobes 1 Péter kommentárjában olvastam néhány gondolatot, ami szorosan kapcsolódik az előző bejegyzésemhez. Jobes szerint a szexuális etikánk fontos tesztje lehet a Krisztus iránti hűségünknek, különösen olyan társadalmakban, melyek erkölcsi felfogása alapvetően eltér Jézusétól. A kanadai teológusnő szerint az első századi kisázsiai keresztények sok konfliktusa abból fakadt, hogy „más prioritások, értékek és kötődések szerint éltek, mint pogány szomszédaik”. „Ezek a különbségek elég láthatóak voltak ahhoz, hogy a nemhívők észrevegyék, és adott esetben Krisztusba vetett...
A keresztény szexuális etika néhány sarokköve
Mindenki hisz abban, hogy a szexuális viselkedés bizonyos fajtái helytelenek. Azok is hisznek ebben, akik a szexuális szabadosság feltétlen hívei. Kevesen mondanák például, hogy nők megerőszakolása (vagy ha úgy tetszik: férfiak megerőszakolása) elfogadható volna. A nyugati kultúrkör élesen elítéli a gyermekekkel létesített szexuális kapcsolatot és mély undorral tekint az állatokkal való közösülésre. A nyugati emberek többségéből a közelmúltig szintén viszolygást váltott ki a gondolat, hogy egy férfi a nemi szervével egy másik férfi ürítésre használt végbélnyílásába hatoljon. A...
Tudjátok, miért mosolygok?
„A kezünket hátul megkötözték... ételt hoztak nekünk, úgy kellett felnyalnunk, mint ahogy a kutyák csinálják... nem használhattuk a kezünket... az emberi testnek sokféle szüksége van... a kezünk hátra volt kötve éjjel-nappal... de ki tudná megkötözni az ember lelkét? A lélek felszállhat az Úrhoz... még fel sem kell szállnia, hiszen az Úr mindenütt jelen van... A kommunisták rengeteg keresztényt megöltek... milliókat öltek meg... megpróbáltak megölni bennünket... Mekkora ostobaság! Ők csak testeket tudnak megölni. Mi nem testek vagyunk, hanem szellemek, a szellemet pedig nem tudják megölni....
A Szentírás Isten igéje (10)
Amikor Kálvin Genfbe került, Heinrich Bullinger már nagy befolyással rendelkezett a svájci reformált gyülekezetek körében. A zürichi reformátor a magyar reformáció ügyét is támogatta, Libellus epistolaris c. könyvét kifejezetten a magyar gyülekezeteknek és azok lelkipásztorainak írta 1551-ben. Legismertebb munkája A keresztyén vallás summája (Summa Christenlicher Religion), mely német és latin változatban jelent meg 1556-ban. Bullinger semmi kétséget nem hagy afelől, hogy a Szentírást Isten sugalmazott igéjének tekinti. Már a könyv alcíme is így hangzik: „A keresztyén vallás summája,...
Fájdalom és derű: R. C. Sproul Jr. felesége és lánya haláláról
Két területe van a keresztény életnek, melyről ritkán és csak nagy félelemmel beszélek. Az egyik a gyermeknevelés, a másik a szenvedés. A félelmem mindkét esetben ugyanaz: félek, nem tudok a témához hitelesen hozzászólni. Ez más kérdéseknél is gátolhatna, de valahogy ez a két terület az, ahol a hiteltelenségtől félve az átlagosnál bátortalanabb vagyok. Ha a gyermeknevelésről beszélek, azt kockáztatom, hogy saját gyermekeim lesznek élő cáfolatai annak, amit képviselek. Nagyszerű fiaim vannak, de ezt a terhelést nem biztos, hogy elbírják. Mármint nem ők, hanem az én nevelésem, amit a valóság...
Ereklyék a Nílus mélyéről?
Kedves barátaim egy doboz ereklyét hoztak nekem Amerikából. Az impozáns gyűjtemény huszonhét darabból áll, és nem más, mint Keil és Delitzsch teljes angol nyelvű kommentársorozata az Ószövetségről, az 1959-es kiadás. Igen, ez egy protestáns ereklye. A két német teológus bibliamagyarázatai önmagukban is nagy értéket jelentenek, az orientalista Carl Friedrich Keil és a zsidó származású Franz Delitzsch filológiai-teológiai munkája a 19. századi konzervatív bibliakutatás egyik legszebb gyöngyszeme. Régóta vágytam rá, nagy öröm, hogy a kezemben tarthatom. Ezek a könyvek azonban különös emlékeket...
A Szentírás Isten igéje (9)
A „Szentírás” és „Isten igéje” fogalmak semleri elválasztása teljesen újszerű gondolat volt Kálvin teológiájához képest is. Kálvin számára magától értetődő volt, hogy Krisztus Isten testet öltött Igéje, azonban az egyház töretlen hagyományát követve a Szentírást is Isten igéjének nevezte. „Ami pedig azt a kérdést illeti, honnan tudjuk, hogy Istentől származik az Írás, hacsak az egyház döntéséhez nem fordulunk? ez épen olyan, mintha valaki azt kérdezné, hogyan különböztetjük meg a világosságot a sötétségtől, a fehéret a feketétől, az édeset a keserűtől? Mert a Szentírás nem kevésbé hordozza...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK