A Szentírás Isten igéje (5)
Kálvin és Béza keze is benne volt a La Rochelle-i Hitvallás szövegezésében. A hitvallást a francia protestánsok 1571-ben fogadták el saját hitszabályuknak. A La Rochelle-i konfesszió negyven pontjáról 1598-ban Montpellier-ben mondták ki, hogy nem változtatható (ne varietur). A hitvallás egy sokat szenvedett közösség hitének kordokumentuma, szorosan kapcsolódik a reformáció időszakának legvérzivatarosabb időihez és helyszíneihez, és ami számomra most fontos: ugyanazt a meggyőződést tükrözi, mint az eddig megvizsgált későbbi hitvallások. A Szentírás Isten igéje, és mint ilyen, legfőbb...
A Wheaton College világméretű kisvárosa
Wheaton barátságos „evangelical” sziget Amerika egyik legszekulárisabb metropolisza tövében. Az itt élők számára védőburok, mely kicsiny burok globális hatása ugyanakkor megkérdőjelezhetetlen. Chicago – az amerikai Midwest New Yorkkal versengő központja – igazi multikulturális világváros, tele európai és ázsiai bevándorlókkal, akik részben beleolvadtak már az amerikai olvasztótégelybe, részben éppen maguk olvasztják még azt a bizonyos tégelyt új, sokféle kulturális tradíciót megjelenítő formává. Wheaton sajátos szín ebben a kavalkádban. Természetesen itt sem mindenki evangéliumi keresztény,...
A Szentírás Isten igéje (4)
A történeti szemelvények sorát az 1615-ös Ír Hitvallással folytatom. Ez a „kálvinista episzkopális” hitvallás (Szűcs Ferenc nevezi így a magyar kiadás előszavában) elsősorban James Ussher anglikán érsek nevéhez fűződik. „Az Ír Hitvallás azt a különleges egyháztörténeti helyzetet tükrözi (...), amikor a legtöbb hitbeli kérdésben Kálvin tanításai érvényesültek, anélkül azonban, hogy a kálvini egyházszervezetnek legcsekélyebb nyomai jelen lettek volna.” (Ír Hitvallás. Koinónia, Kolozsvár, 1999, 5). A modernista-fundamentalista vitát jóval megelőző hitvallás – más történeti kálvinista...
A Szentírás Isten igéje (3)
A németalföldi református egyházak közös zsinatára 1618-19-ben került sor Dordrechtben. A zsinat az arminiánusok (remonstránsok) öt pontjával foglalkozott, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország reformátusai is képviseltették magukat. Az eredménye a jól ismert Dordrechti Kánonok, mely lényegében a kálvinizmus öt (válasz)pontja a remonstránsok öt pontjára. Ami a mi szempontunkból most érdekes, az a zsinat Szentírásról alkotott képe. A Westminsteri Hitvalláshoz hasonlóan a Dordrechti Kánonok (Koinónia, Kolozsvár, 2000) is Isten Igéjének nevezi a Bibliát. Néhány szemelvény következik...
A Ruhásszekrény mögött
Áhítattal léptem az olvasóterembe, mint egy szentélybe, ahol néhány órát tölthetek egyik kedvenc íróm saját feljegyzéseivel. Regisztrálni kellett magamat, megjelölve a témát, ami érdekel. A könyvtáros hölgy megkérdezte, hogy mit szeretnék kutatni. Mivel éppen a Ruhásszekrénytől jöttem, nem volt semmi célom azon kívül, hogy hozzányúljak Lewis valamelyik könyvéhez. Olyan könyvhöz, amit ő is a kezében tartott és jegyzetekkel ellátott. Gyorsan kellett döntenem, ezért azt mondtam, hogy Lewis könyvtárából valamelyik George MacDonald kötet érdekel. Meg esetleg valami, ami relikviaként még érdekes...
Pipák, könyvek és egy ismerős ruhásszekrény
A Wheaton College egyik legkülönlegesebb épülete a Marion E. Wade Center, ahova ittlétem óta már háromszor ellátogattam. A Wade Center hét ismert brit író – Owen Barfield, G. K. Chesterton, C. S. Lewis, George MacDonald, Dorothy L. Sayers, J. R. R. Tolkien és Charles Williams – hagyatékát ápolja. A gyűjtemény Clyde S. Kilby amerikai irodalmár (Wheaton College professzor) álma volt, aki először a C. S. Lewis és közte folyó levelezést tette közzé Lewis-kutatók számára. Kilby közbenjárására a Wheaton College-ban talált otthonra Lewis saját könyvtára is. A gyűjtemény fokozatosan bővült, majd...
A Szentírás Isten igéje (2)
A Szentírásról mint Isten igéjéről szóló történelmi szemelvények sorát a Westminsteri Hitvallással kezdem. A hitvallás 1643 és 1647 között született, nagyjából száz évvel Semler maximája („a Szentírás nem Isten igéje”) előtt. A magyar kiadás előszavában Horváth Levente a Westminsteri zsinatot a legjelentősebb egyházi tanácskozásnak nevezi a reformáció utáni egyháztörténeti korszakban. „Páratlan hatással voltak e zsinat dokumentumai Skócia népére és a skót teológia történetére, valamint főleg az angolszász kultúrájú régiók vallási és össztársadalmi fejlődésére.” (Westminsteri Hitvallás....
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK