Ereklyék a Nílus mélyéről?

Kedves barátaim egy doboz ereklyét hoztak nekem Amerikából. Az impozáns gyűjtemény huszonhét darabból áll, és nem más, mint Keil és Delitzsch teljes angol nyelvű kommentársorozata az Ószövetségről, az 1959-es kiadás. Igen, ez egy protestáns ereklye. A két német teológus bibliamagyarázatai önmagukban is nagy értéket jelentenek, az orientalista Carl Friedrich Keil és a zsidó származású Franz Delitzsch filológiai-teológiai munkája a 19. századi konzervatív bibliakutatás egyik legszebb gyöngyszeme. Régóta vágytam rá, nagy öröm, hogy a kezemben tarthatom. Ezek a könyvek azonban különös emlékeket...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (9)

A „Szentírás” és „Isten igéje” fogalmak semleri elválasztása teljesen újszerű gondolat volt Kálvin teológiájához képest is. Kálvin számára magától értetődő volt, hogy Krisztus Isten testet öltött Igéje, azonban az egyház töretlen hagyományát követve a Szentírást is Isten igéjének nevezte. „Ami pedig azt a kérdést illeti, honnan tudjuk, hogy Istentől származik az Írás, hacsak az egyház döntéséhez nem fordulunk? ez épen olyan, mintha valaki azt kérdezné, hogyan különböztetjük meg a világosságot a sötétségtől, a fehéret a feketétől, az édeset a keserűtől? Mert a Szentírás nem kevésbé hordozza...

bővebben

A tudomány monoteista?

Az „új ateista” mozgalom hangos propagandája szerint az istenhit nem csak tudományosan megalapozatlan, de az ún. Isten-hipotézis kifejezetten ellentmond a tudomány mai állásának. Ezt persze keresztény apologéták rendre cáfolják, halála előtt az ismert ateista Antony Flew is más következtetésre jutott. Nemrégiben azonban újabb váratlan hang szólalt meg, amikor a The Privileged Planet c. dokumentumfilm interjú-részében a keresztény elfogultsággal aligha vádolható Paul Davies sokak számára meglepő gondolatot fogalmazott meg. A Faraday- és Templeton-díjas kutató szerint a tudomány monoteista...

bővebben

Lawndale

Lawndale Community Church a neve annak a gyülekezetnek, melyet 1978-ban egy Wayne Gordon nevű fehér ember plántált Chicago egyik fekete negyedében. Azt ígértem, hogy róluk írok még pár sort. Mostani amerikai utamon sok érdekes gyülekezetet láttam, de kétségkívül ez a közösség tette rám a legerőteljesebb benyomást. Nyilván ez a gyülekezet sem hibátlan (ezt ők ismernék el először), de valamit nagyon jól csinálnak, mert gyönyörű dolgok bontakoznak ki a szolgálatukban. Amit köztük tapasztaltam, az valódi kereszténység. Nem a külsőségek – a fekete kultúra, a ritmikus tánc, a hangos ámenezés vagy...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (8)

A kálvinista hitvallások sorában a Skót Hitvallás (Koinónia, Kolozsvár, 1998) az utolsó, ahonnan szemelvényeket mutatok annak alátámasztására, hogy a „Szentírás” és „Isten igéje” fogalmak összekapcsolása régi keresztény meggyőződés. A Skót Hitvallás az egyik legkorábbi reformátori hitvallás, keletkezésének kezdeteit egyháztörténészek 1520-ra teszik, bár a Skót Királyság rendjei csak 1560-ban fogadták el és hagyták jóvá „Isten Igéje tévedhetetlen igazságán alapuló üdvösséges és egészséges tanításként”. A hitvallás leginkább John Knox skót reformátor kézjegyét viseli magán. A többi...

bővebben

Magyarország mediterrán…

Bár az előbb Sytkával még elkommentelgettem, ebben a pokoli hőségben sem további kommentelésre, sem egy normális cikk megírására nincs több agyi kapacitásom. Olvadnak az agytekervényeim, az időeltolódással is küszködöm (apropó, hazajöttem végre Amerikából), a lakásunk hőcsapdaként funkcionál, embertelen itt a meleg. Az egyetlen menedék most a TESCO és a Penny, de nem vásárolhatok egész álló nap, úgyhogy irány a Balaton! (Szerencsére az is közel van, ilyenkor jó veszpréminek lenni.) Minden olvasómnak azt kívánom, hogy valahogy élje túl ezt a hetet, aztán néhány nap múlva újra...

bővebben

A Szentírás Isten igéje (7)

Ahogy időben visszafelé haladunk, remélem most már teljesen nyilvánvaló, hogy a Szentírás és Isten igéje azonosítása nem a liberálisokkal vitatkozó fundamentalisták találmánya, de még csak nem is a Westminsteri Zsinaté, hanem a klasszikus reformátori álláspont. Az 1561-ben született Belga Hitvallás ugyanezt támasztja alá. A hitvallást Guy de Brés fogalmazta francia nyelven a holland protestánsok számára, majd az Emdeni Református Szinódus fogadta el tíz évvel később, és a Dordrechti Zsinat öntötte végső formába. Ez ma a holland reformátusok legfontosabb hitvallása. Lássunk néhány szemelvényt...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK