Egy integrált élet: Charles Malik
Ha arra gondolok, hogy milyen egy radikális keresztény, aki felelős szerepet tölt be a közéletben, Charles Malik jut eszembe. Malik az ENSZ közgyűlésének elnöke volt, emellett filozófus, diplomata, kultúrpolitikus. Evangéliumi keresztény hitét nyíltan felvállalta és hirdette. Ebben a bejegyzésben egymás mellé szeretném tenni a társadalomban végzett munkáját és saját hitéről adott bizonyságtételét, hogy rámutathassak egy integrált keresztény életre. Malik szerintem gyönyörű példája annak, amikor Jézus egy követője a só szerepét tölti be a világban. Charles Malik 1906-ban született Libanonban....
Mi volt az egyház doktrinális támasza az újszövetségi kánon kialakulása előtt?
A második század végén már biztosan létezett az, amit újszövetséges teológusok magkánonnak neveznek. A magkánon a négy evangéliumot, az Apostolok cselekedeteit, Pál leveleit és Péter első levelét jelenti: ezek apostoli tekintélyét a korai egyházban nem vitatták, ismertségük és gyülekezeti használatuk általánosnak tekinthető. Már a második század első felében is találunk utalásokat valamiféle magkánon (pl. az evangéliumok és páli levelek) meglétére, és természetesen az apostoli tekintélyre is, mely a kánon alapját képezte. Az is biztos azonban, hogy a második század első felében nem...
Golgotás lenne Kálvin, ha ma Magyarországon élne?
A Golgota gyülekezetek egyik vonzereje, hogy a tanítók könyvről könyvre, versről versre magyarázzák a Bibliát. Nem ők az egyetlenek, akik ezt teszik, de Magyarországon szinte a brand jelük lett ez a gyakorlat. Szerintem ebben a dologban helyesen járnak el. Aki valamelyest jártas az egyház történetében, tudja, hogy azt, amit Chuck Smith példáját követve a golgotások csinálnak, lectio continua néven ismerik lassan kétezer éve, és a korai egyházatyáktól a reformátorokon és a puritánokon át a modern evangéliumi homiletika nagyjaiig (Martyn-Lloyd-Jones, John Stott, Haddon Robinson, Bryan Chapell)...
Ádám akarata eleve gyenge volt?
Kálvin az Institutió első és második könyvében is kitér Ádám bukásának problematikájára. Amikor egyetemista koromban tudományos diákköri dolgozatban foglalkoztam Luther és Kálvin bűnértelmezésével, megfogott az a kimértség és bölcs visszafogottság, ami Kálvint jellemezte, amikor hozzányúlt ehhez a hihetetlenül bonyolult és nehéz kérdéshez. Kálvin újból és újból azt a kettős igazságot veszi védelmébe, hogy egyrészt Isten az embert jónak teremtette, a bűn tehát mintegy idegen dologként tapadt Ádámhoz, másrészt mégis az ember felelős érte, hiszen bukása saját döntésének köszönhető. Kálvin...
Miért von Isten felelősségre bennünket Ádám bűnéért?
Ha bűnben születtünk (Zsolt 51,7), és nem tehettünk másként, mint hogy vétkezzünk, miért von bennünket Isten felelősségre? Nem igazságtalan az, hogy Isten Ádám vétkéért bennünket is hibáztat? Elismerem, hogy rendkívül nehéz kérdésről van szó. A probléma nehézségét tovább súlyosbítja, hogy a nyugati világ individualista gondolati alapvetésekkel működik, és az ilyen alapvetéseket éppen azért nehéz nem hogy lebontani, de észrevenni is, mert alapvetések. A bűn tulajdonításának gondolata az egyéni felelősségre építkező világnézet(ek) számára a herezisek herezise. Ahhoz, hogy a megoldás közelébe...
Hogyan lett Ádám bűne a miénk?
Ezt a bejegyzést valójában a következő bejegyzés miatt írom, mert az érthetetlen lenne, ha előtte nem beszélnék ennek a bejegyzésnek a témájáról. A következő postban egy gondolatkísérletet szeretnék megosztani a teológiai kérdések egyik legnehezebbikéről, arról, hogy miért von Isten felelősségre bennünket, ha egyszer Ádám miatt születtünk bűnös természettel. Ahhoz, hogy a kérdés teljes súlyát érzékeljük, fontos összegezni előbb az eredendő bűnről szóló keresztény tanítást, és azt, hogy milyen teóriák léteznek annak megválaszolására, hogy Ádám bűne hogyan lett a miénk. Nem az lesz ebben az...
A kötelesség mint hasznos pótmotiváció?
Tim Keller szerint az Istennek való engedelmességre két dolog motivál bennünket: a gyönyörködés és a kötelesség (beauty and duty). Egyetértek. Ha a szívünk teljesen a helyén lenne, az Istenben való gyönyörködés lenne engedelmességünk egyedüli motivációja. Isten szépsége, jósága, igazsága olyan erővel hatna ránk, hogy semmi mást nem akarnánk, mint megtenni, amit ő kér tőlünk. Sok esetben át is éljük ezt. Ahogy a Szentlélek fokozatosan formálja a szívünket, engedelmességünk alapja egyre inkább Isten lényének és akaratának vonzereje lesz. A lassú átalakítás munkája mellett Krisztus időnként meg...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK