A struktúrákhoz vagy az élethez legyünk hűségesek?
A kisegyházakkal, evangéliumi közösségekkel szemben megfogalmazott leggyakoribb vád az, hogy kiszakadtak valahonnan, hűtlenek lettek felekezetükhöz, széttépték nagyobb közösségük szövetét. A vádat nem akarom most azzal tompítani, hogy bebizonyítom: evangéliumi gyülekezetek igen gyakran nem úgy jönnek létre, hogy valamely nagyobb (vagy kisebb) felekezetből kiválnak, hanem úgy, hogy külföldi felekezet alapít hazánkban gyülekezetet, vagy úgy, hogy egyszerű hívők új gyülekezetet hoznak létre természetesen létező testvéri közösségükből. Mindkettőre rengeteg példát láthatunk, ami szerintem nem...
Fontos teológiai vita az USA-ban?
Szeretném felhívni a figyelmet egy teológiai vitára, amelynek magyarországi protestáns körökben tudomásom szerint nem volt eddig visszhangja. Az Evangelical Theological Society (amerikai evangéliumi teológusokat tömörítő felekezetközi társaság) novemberi találkozóján rekordrészvétellel tartották meg a régóta beharangozott nyilvános vitát a brit anglikán N. T. Wright és az amerikai baptista Thomas Schreiner között. A vita középpontjában az ún. „Új Perspektíva” állt, mely immár három évtizede élénken foglalkoztatja az újszövetséges teológusokat. Az atlantai konferencia több mint 2500...
Homoszexuális hajlamú emberek a korinthusi gyülekezetben?
Az Evangéliumi Fórum mai programjának egyik előadója Jonathan Berry (a True Freedom Trust igazgatója) volt, aki szokatlan nyíltsággal (és számomra meglepő derűvel!) beszélt a homoszexuális életmódtól a megelégedett és boldog cölibátushoz vezető lelki utazásáról. Mindegyik előadását izgalmasnak és tartalmasnak találtam, azt hiszem, elsősorban az előadó hitelessége miatt. Második előadásában Jonathan Berry a homoszexualitásról szóló bibliai utalásokat vette sorra, és mikor az 1 Korinthus 6,9-11-ről beszélt, egészen új megvilágításban kezdtem látni az ismerős szakaszt. Erről a felfedezésemről...
Egyszerűség vagy leegyszerűsítés?
Az értelmiségi bibliai értelemben vett megmenekülésének titka az, hogy különbséget tud-e tenni egyszerűség és leegyszerűsítés között. Minden értelmiségi tisztában van a világ bonyolultságával. A kozmológia számol a világmindenség, a fizika a világ működése, a biológia az élet, a pszichológia a lélek, a szociológia a társadalom, a politológia a hatalom, a filozófia a gondolkodás, a teológia a hit bonyolultságával. Az értelmiségi a kérdések nagy száma és komplexitása miatt minden választ könnyen leegyszerűsítőnek érez. A becsületes értelmiségi számára ezért végtelenül hosszúnak tűnik az út...
Vannak-e a keresztény hitnek tényszerű alapjai?
Mielőtt a kérdést megpróbálnám megválaszolni, hadd hívjam fel a figyelmet az apologetikai hagyományok sokszínűségére és egy földrajzi-kulturális különbségre. Az apologetikában (a keresztény hit melletti érvelésben) általában négy különböző megközelítést tartanak számon, annak alapján, hogy az értelemre, a tényekre, isteni kinyilatkoztatásra vagy a hitre helyezik-e az elsődleges hangsúlyt. A klasszikus apologetika a keresztény hit melletti racionális érvekre épít. A főleg angolszász országokban divatos evidencialista megközelítés összegyűjti az Isten léte, a Biblia igazsága és Krisztus...
Egy ultrafundamentalista kretén liberális
Bevallom, időnként jól szórakozom, amikor megtudom, hogyan minősítenek engem internetes fórumokon. Eddig toronymagasan kedvenc cimkém a „bemerevedett ultrafundamentalista Szabados Ádám ’kollega’” volt, amit a Protestáns Melegek Virtuális Közösség Honlapján egy PHOENIX álnévvel író homoszexuális protestáns lelkésztől kaptam. Azzal érdemeltem ki ezt a titulust, hogy az El Mondóba írt egyik cikkemben bűnnek neveztem a homoszexuális életmódot, és a honlap fórumán sem hajoltam meg azok előtt az érvek előtt, melyek szerint a homoszexuális életforma belefér a Krisztus-követésbe. Miközben a fórumra...
Tud a hit objektív valóságra támaszkodni?
Két korábbi bejegyzésemben (Jó az, ha hittel közelítünk a Biblia szövegéhez? Mi a Szentlélek szerepe a megismerésben?) nagy hangsúlyt fektettem a hit és a Szentlélek jelentőségére a megismerés folyamatában. Ez azt jelenti, hogy a keresztény hit pusztán belső, szubjektív meggyőződés, a verifikáció (bizonyítás) lehetősége nélkül? Nincsen olyan külső, objektív valóság, melyre a hit támaszkodhat? A keresztény meggyőződés érvényessége csak akkora, mint azok meggyőződése, akik egykor Zeusz villámaitól vagy Thór isten pörölyétől rettegtek? Mindenki mondhat, gondolhat és képzelhet, amit akar, és...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK