Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

episztemológia

Episztemológiai jelentőségű igék (4)

2015. április 28. | , , , | 1 Hozzászólás

Olyan igével folytatom a sort, melynek első ránézésre nem sok köze van az episztemológiához, ráadásul nem is explicit tanítás, hanem egy nagyobb történet parányi epizódja. Ebben a parányi epizódban azonban az egyik legfontosabb ismeretelméleti motívumot látjuk, mely a tapasztalatainkban megjelenik: a csalódás episztemológiai jelentőségét. Az ige egy ismert történet része. Amikor József testvérei hazamentek Egyiptomból apjukhoz, Jákóbhoz, megmondták neki, hogy József még él, és egész Egyiptom fölött uralkodik. Ekkor olvassuk a paradigmatikus mondatot: „De Jákób szíve hideg maradt, nem hitt...

bővebben

Episztemológiai jelentőségű igék (3)

2015. április 24. | , , , | 0 Hozzászólások

A következő ige, melyre a figyelmet szeretném irányítani, egy szintén ismert szakasz a 2. Thesszalonikai levélből. A mondatokat az antikrisztussal kapcsolatban szokták idézni (akárki is ő), de én most nem eszkatológiai, hanem episztemológiai jelentőségüket szeretném kiemelni: „Mert ennek a törvénytiprónak az eljövetele a Sátán munkája a hazugság (ψεύδους) minden hatalmával, jelével és csodájával; és a gonoszság mindenféle csalásával (ἀπάτῃ) azok számára, akik elvesznek, akik nem szerették az igazságot, hogy általa üdvözüljenek. Ezért szolgáltatja ki őket Isten a tévelygés (πλάνης)...

bővebben

Episztemológiai jelentőségű igék (2)

2015. április 20. | , , , , | 8 Hozzászólások

Az episztemológiai jelentőségű igék sorát kezdjük egy jól ismert szakasszal: „Isten ugyanis haragját nyilatkoztatja ki a mennyből az emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen, azok ellen, akik gonoszságukkal feltartóztatják az igazságot. Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük, hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem...

bővebben

Episztemológiai jelentőségű igék (1)

2015. április 16. | , , , , | 30 Hozzászólások

Cikksorozatot indítok episztemológiai (ismeretelméleti) jelentőségű bibliai igékről, melyek rámutatnak a megismerés összetett és személyes folyamatára. Ebben az első részben ennek a sorozatnak ágyazok meg egy Polányi Mihálytól származó ismeretelméleti gondolattal. Azt szeretném megmutatni, hogy a Biblia megismeréssel kapcsolatos képe összhangban van azzal, ahogy a tudásszerzés más esetekben is történik (beleértve a tudományos módszert). Polányi tudományfilozófiai meglátásait meggyőzőeknek tartom, és úgy gondolom, nem a bibliai, hanem az azzal szemben álló pozitivista episztemológia kerget...

bővebben

Luther és a három világosság

2014. március 16. | , , | 2 Hozzászólások

Luther szerint három episztemológiai világosság van: a természet világossága, a kegyelem világossága és a dicsőség világossága. A természet világossága az a világosság, mely minden ember számára rendelkezésre áll. Ennél a világosságnál sokféle bölcsességre eljuthatunk, de ez a fény túlságosan messzire nem vezet bennünket, részben végességünk, részben értelmünk bukottsága miatt. A természet fényénél a legfontosabb dolgok – mint például Isten szándékai, vagy Isten igazságossága – felfoghatatlanok maradnak számunkra. „Kicsoda az ember Istenhez képest?!” – kérdezi Luther A szolgai akarat...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK