Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Genezis

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (41) – Szerencsés a börtönben?!

„A börtönparancsnoknak nem kellett törődnie semmivel, ami rá volt bízva, mert az ÚR Józseffel volt, és eredményessé tette az ÚR, amihez hozzáfogott.” (1Móz 39,23) Elsőre meghökkentő, majdhogynem groteszk arról olvasni, hogy az ÚR a börtönben Józseffel van és eredményessé (szerencséssé) teszi őt, hiszen a megelőző eseménysorból éppen az ellenkezőre következtethetnénk. Józsefet eladják testvérei Egyiptomba. Ott Potifár házába kerül, és azt olvassuk: „De az ÚR Józseffel volt, ezért szerencsés (מַצְלִֽיחַ) ember lett” (2). Csakhogy József ezután a lehető legszerencsétlenebb #metoo botrányba...

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (38) – Az emberek súlya

„Ezek voltak Cibón fiai: Ajjá és Aná. Ez az Aná vizet talált a pusztában, amikor apjának, Cibónnak a szamarait legeltette.” (1Móz 36,24) „Jákóbot szerettem, Ézsaut gyűlöltem” – mondja az ismert ige (Mal 1,2-3; Róm 9,13). Akárhogyan is értjük a mondatot, az benne van, hogy Jákób és leszármazottai valamilyen szempontból kedvesek voltak Istennek, Ézsau és leszármazottai azonban nem. Ehhez képest érdekes, hogy a Genezis egy egész fejezete szól Ézsau leszármazottairól! „Ez Ézsau, azaz Edóm nemzetsége…” (36,1) „Ezek voltak Ézsau fiainak nemzetségfői...” (36,15) „Ezek a királyok uralkodtak Edómban,...

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (37) – Súlyos érzelmek

„Akkor elhunyt Izsák, meghalt öregen, betelve az élettel, és elődei mellé került. Fiai, Ézsau és Jákób temették el.” (1Móz 35,29) Az egész 35. fejezet tele van súlyos érzelmekkel. Isten Bételbe küldi Jákóbot, hogy építsen ott oltárt annak emlékére, hogy megmenekült Ézsau kezéből. Ézsau kétszeri említése (1, 7) különös jelentéssel bír annak a fényében, hogy Jákób egyrészt most békült ki vele, másrészt viszont ígérete ellenére nem ment vele, hogy együtt lakjanak. Olyan, mintha a szöveg megerősítené Jákób utóbbi döntését. Jákób Ézsau mellett nem lehetett biztonságban. Amikor Jákób és fiai...

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (34) – A neved Izráel

„Nem Jákób lesz ezután a neved, hanem Izráel, mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél.” (1Móz 32,29) Amikor Jákób az idegennel küzdött a Jabbók révénél, és közeledett a hajnal, az idegen új nevet adott neki. Az új név: Izráel, pontosabban Jiszráél (יִשְׂרָאֵל). Azt jelenti: Isten harcosa vagy Istennel harcoló. Jákób küzdött Istennel és emberekkel és győzött. Megbirkózott Istennel, majd e küzdelem által szellemi értelemben kipróbált harcosa lett. Jákóbból Izráel. Jákób harca azonban különös harc. Jákób Istennel birkózik, de nem tudja őt legyőzni. Viszont el sem engedi őt. Akkor sem...

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (33) – Megmenekült a lelkem

„Jákób Penúélnak nevezte el azt a helyet, és ezt mondta: Bár láttam Istent színről színre, mégis életben maradtam.” (1Móz 32,31) Jákób áldott volt, mégis áldatlannak érezte magát. Lábántól ökrökkel, szamarakkal és juhokkal, szolgákkal és szolgálókkal jött el. Két tábort is tudott belőlük csinálni. Ézsau közelsége azonban áldatlanságára emlékeztette. Hiába kapta meg az atyai áldást, az Isten áldása hiányzott az életéből. Nem az anyagi áldás, hanem az Isten arca és az abból sugárzó békesség. Ézsauhoz közeledve Jákób szíve bűntudattal és félelemmel telik meg. Megmosolyogni való igyekezettel...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK