Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Isten szuverenitása

Isten és a világ kapcsolata: jó a szerző analógiája?

2011. november 24. | , , , , | 4 Hozzászólások

Isten és a világ kapcsolata felfoghatatlan misztérium, igazán csak metaforákkal tudunk beszélni róla. Pál például a fazekas-edény metaforát használja. „Mondhatja-e alkotójának az alkotás: ’Miért formáltál engem ilyenre?’ Nincs-e hatalma a fazekasnak az agyagon, hogy ugyanabból az agyagból az egyik edényt díszessé, a másikat pedig közönségessé formálja?” (Róm 9,21) A képben érzékelhető ontológiai szakadék van az alkotó és az alkotás, a fazekas és az edény között. Az edény teljes mértékben a fazekas szándékától függ. Az agyag nem tervezi meg önmagát, nem létezik a fazekas terve és formáló keze...

bővebben

Egy gondolat a kálvinista istenképről

2011. november 22. | , | 11 Hozzászólások

Justin Taylor blogjában olvastam egy rövid, de annál érdekesebb gondolatmenetet. Taylor bejegyzésének Michael Horton református teológus új könyve adta az apropóját, melyben Roger Olsonnal száll vitába. Roger Olson a „nyitott teizmus” (Open Theism) teológiai irányzat egyik képviselőjeként írt könyvet a kálvinizmus ellen Against Calvinism címmel. A „nyitott teizmus” istenképe olyan Teremtő, aki maga sem ismeri a jövőt (hiszen a jövőt a teremtmények szabad akarata határozza meg, melyet még Isten sem befolyásolhat döntő módon). A „nyitott teisták” élesen szembenállnak a kálvinista teológiával,...

bővebben

Miért kellett keleti szél ahhoz, hogy a sáskák elárasszák Egyiptomot?

2011. március 14. | , , , | 0 Hozzászólások

Azt szeretném most röviden elmondani, hogy miért van bennem mély hála a keleti szélért. Nem azért a keleti szélért, amely Mary Poppins érkezését jelzi, hanem azért, amelyik annakidején felhozta a sáskákat Egyiptom földjére. Nagyon fontos nekem ez a keleti szél, mert a világmindenség működésére világít rá, és Isten gondviselésének dinamikájába enged bepillantást. Úgy érzem, enélkül a keleti szél nélkül máshogyan látnám a világot, máshogyan gondolkodnék az okokról, és máshogyan várnám Isten cselekvő megnyilvánulásait. A nyolcadik csapásról van szó. A Kivonulás könyvében azt olvassuk, hogy...

bővebben

„Megugathatja ugyan messziről az Isten igazságát, de hozzá nem férkőzhetik”

2011. március 12. | , | 1 Hozzászólás

Ismét Kálvintól fogok idézni, mert az előző post témájához jól kapcsolódik az a kép, melyet Kálvin az Institutió első könyvében az Isten mindenhatósága és jósága közötti kapcsolat szemléltetésére használ. Miután bibliai példákon keresztül kifejti, hogy Isten tökéletes uralommal rendelkezik a gonosz felett, Kálvin maga veti fel azokat az ellenvetéseket, melyek az emberek fejében ennek az igazságnak a hallatán felmerülnek. Az egyik ellenvetés arról szól, hogy ha Isten a gonoszt is elrendeli, a bűnök elkövetői felmenthetik magukat, hiszen cselekedeteikkel voltaképpen Istennek engedelmeskedtek....

bővebben

Ha Istennek szuverén hatalma van a gonosz felett, akkor Isten a szerzője a gonosznak?

2011. március 10. | , , | 20 Hozzászólások

A Biblia lépten-nyomon példákat szolgáltat arra, hogy Istennek szuverén hatalma van a gonosz felett. Isten szuverenitása nem csak a jó dolgokra terjed ki, hanem minden eseményre, így a rossz dolgokra is. Isten akarata nélkül egyetlen veréb sem eshet a földre (Mt 10,29), ő számon tartja még a hajszálainkat is (Lk 12,7). Az Isten erkölcsi akaratával ellentétes történésekben is az ő szuverén akarata teljesedett be. Isten szándéka valósult meg, amikor Józsefet eladták testvérei Egyiptomba (1Móz 50,20). Isten tette azt, hogy Absolon Dávid feleségeivel hált (2Sám 12,11 és 16,22). Isten állt Izráel...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK