Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

korszellem

Uralkodó bolondságok

Elég idős vagyok már ahhoz, hogy levonjak néhány tanulságot korom uralkodó szellemeivel kapcsolatban. Szándékosan használok többes számot, mert éppen arra akarok rámutatni, hogy a korszellemek jönnek és mennek, és bizony határozott szégyennel gondolunk vissza arra, ha az előzőnek valamilyen módon részesei voltunk. Saját életemben legalább három uralkodó korszellemmel találkoztam, és mindhárom egetrengető bolondság volt. A különös pedig az, hogy bár a bolondság mindvégig nyilvánvalóan megmutatkozott, az emberek pont olyan hajlandóságot mutattak a tudomásul vételére, mint Andersen meséjében az iránt, hogy a láthatóan meztelen császár az új ruhájával dicsekszik.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (32) – A sodródás bűne

„Majd ezt kérdezte Mózes Árontól: Mit tett veled ez a nép, hogy ilyen nagy vétekbe vitted őket?! Áron így felelt: Ne lobbanjon haragra az én uram! Magad is tudod, hogy milyen gonosz ez a nép. Ezt mondták nekem: Készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon! Mert nem tudjuk, hogy mi történt ezzel a Mózessel, aki kihozott bennünket Egyiptomból. Erre azt mondtam nekik: Akinek van aranya, szedje le magáról! Ők ide is adták nekem, én meg tűzbe dobtam, és ez a borjú lett belőle.” (2Móz 32,21-24)

Ahhoz, hogy a nép bálványimádóvá váljon és Isten ítélete alá kerüljön, Áronnak – a leendő főpapnak – elég volt akarattalanul sodródni az ő akaratukkal. A tragédiához csak annyi kellett, hogy Áron nem állt ellen gonosz törekvéseiknek. A meghatározó pillanatban ernyedt volt. Konfliktuskerülése miatt született az aranyborjú.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK