Eric Metaxast is letiltotta a Twitter. Egyelőre nem szüntették meg a fiókját, mint sok más konzervatív véleményvezér és egyszerű felhasználó esetében, de nem posztolhat. Aki nem ismerné, Metaxas írta a Dietrich Bonhoefferről szóló New York Times #1 bestsellert, amit magyarra is lefordítottak, ő írta meg a rabszolgakereskedelem leállításáért harcoló William Wilberforce életéről szóló könyvet is, amit szintén kiadtak magyarul, meg Lutherről és másokról is írt könyveket. Metaxas a számos ismert személyiséget felvonultató Socrates in the City és Eric Metaxas Show házigazdája is.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Szabados Ádám
Lehet, hogy én sem fogok beleférni
Akinek eddig nem volt nyilvánvaló, az az elmúlt napokban láthatta, hogyan hullt le az álarc a befogadást és sokszínűséget hirdető progresszív kultúra legfontosabb kapuőreiről, a Big Tech cégekről. A Facebook és a Twitter nemcsak az amerikai elnök (!) fiókját tiltotta le, miután egyértelműen és durván beavatkoztak a választások folyamatába, hanem számos konzervatív véleményvezérét is, és akik maradhattak, azok közül is sokaknak egyetlen éjszaka alatt ezrével, tízezrével, százezrével törölték a követőit. Mikor ennek hatására megindult a konzervatívok exoduszának második nagy hulláma a Parler nevű alternatív platformra (az első hullám az amerikai választások előtti pártos cenzúrával kezdődött), a Google, az Apple és az Amazon a saját eszközeivel lehetetlenítette el a Parlert. Koordináltan, egyik napról a másikra. A YouTube is vad tisztogatásba kezdett. Ennyit a sokszínűségről és a befogadásról. Persze ezek a szavak mindig is egy markáns ideológiai program szlogenjei voltak, de most már legalább látszik is, hogy ez a program nem ölelni, hanem győzni akar.
Féktelen vágta a tébolyba
A minap komoly karriert futott be annak a metodista prédikátornak az esete, aki az amerikai Kongresszusban elmondott hiperinklúzív imáját így fejezte be: „amen and awoman". Ez akár vicces is lehetne, ha nem lenne egy egész kultúra megháborodásának ijesztő tünete. A prédikátor imádsága nemcsak egy buta tévedés volt, nem is pusztán a szervilizmus ostoba példája, hanem egy elképesztően bizarr kulturális trendnek való megfelelési kényszer elborzasztó megnyilvánulása. A trend az igazán figyelemre méltó, nem az ima és a butaság. Az imádságot közvetlenül megelőzte egy szabálymódosítás, amelynek...
Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (16) – A manna
„Az ÚR azonban így szólt Mózeshez: Majd én hullatok nektek kenyeret az égből. Menjen ki a nép, és szedjen naponként egy napra valót! Ezzel teszem próbára, hogy az én törvényem szerint jár-e, vagy sem. Amikor a hatodik napon elkészítik azt, amit bevisznek, az kétszer annyi lesz, mint amennyit napról napra szednek.” (2Móz 16,4-5)
A koriandermaghoz hasonlító, fehér, mézeskalács-ízű manna (מָ֑ן) egyszerre volt az isteni gondoskodás és az emberi engedelmesség szimbóluma. Mind a kettő nagyon fontos.
Legjobb olvasmányaim 2020-ban
A korábbi évekhez hasonlóan most is összeszedtem egy válogatást azokból a könyvekből, amelyek idén a legfontosabbak voltak számomra.
Teológia
1) A Biblia ihletettsége és tekintélye (B. B. Warfield). A princetoni teológus könyve az egyik (ha nem a) legalaposabb tanulmánykötet a Biblia önmagáról adott bizonyságtételéről, amellyel teológusként eddig találkoztam. Csak a θεόπνευστος (Istentől lehelt) görög szóról annyira alapos (ötven oldalas!) és meggyőző filológiai tanulmányt tartalmaz, hogy a tekintélyes Bauer-Danker-Arndt-Gingrich féle ógörög lexikon egyetlen hivatkozásként említi a szócikkében. Megkerülhetetlen könyv a témában.

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK