Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Filozófia

Episztemológiai jelentőségű igék (13)

2016. augusztus 7. | , , , | 3 Hozzászólások

Az igazság és a hazugság megkülönböztetéséhez, valamint az igazság mélyebb megértéséhez gyakorlatra van szükségünk. A gyakorlat episztemológiai jelentőségét hangsúlyozza a Zsidókhoz írt levél szerzője: „Erről nekünk sok mondanivalónk van, amit nehéz megmagyarázni, minthogy eltompult a hallásotok. Ugyanis ennyi idő múltán már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy titeket tanítson valaki az Isten beszédeinek alapelemeire, mert olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre. Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében, mivel...

bővebben

Felvilágosodás az Újszövetség-kutatásban? (2)

2016. július 15. | , , , , , , , | 16 Hozzászólások

Gondolatok William Baird History of New Testament Research. Volume One: From Deism to Tübingen (Minneapolis, MN: Fortress Press, 1992) c. könyve kapcsán. (Első rész itt.) II. TAPASZTALAT ÉS TÖRTÉNELEM Bár a deizmus angol szellemi talajból nőtt ki, Baird szerint az angolszász Újszövetség-kutatás – részben a deizmus negatív tapasztalata miatt – hosszú időre rezisztenssé vált a racionalizmus iránt, átadva azt a kontinens teológusainak (156-7). A felvilágosodás forradalma azonban több volt a racionalizmusnál, és egyes irányzatai éppen a racionalizmus hegemóniájával szemben jelentek meg....

bővebben

Felvilágosodás az Újszövetség-kutatásban? (1)

2016. július 12. | , , , , , , , | 1 Hozzászólás

Gondolatok William Baird History of New Testament Research. Volume One: From Deism to Tübingen (Minneapolis, MN: Fortress Press, 1992) c. könyve kapcsán. William Baird háromkötetesre tervezett művének 1992-ben publikált első könyve 1700-tól nagyjából 1870-ig fogja át az Újszövetség-kutatás történetét. Baird tizenegy fejezetben vázolja fel azt az ívet, amit a kutatástörténet az angol deistáktól a tübingeni iskoláig bejárt. Egyetértek W. P. Furnish értékelésével: „ez az informatív és lebilincselő kötet nem az Újszövetség-kutatások padlásán talált reliquiák leltára, sokkal több annál, azt segít...

bővebben

A hit, hogy egykor nem volt semmi…

2016. július 6. | , | 35 Hozzászólások

„Ateizmus: A hit, hogy egykor nem volt semmi, majd a semmi ok nélkül, varázslatosan felrobbant, megteremtett mindent, majd egy kupac minden mindenféle ok nélkül varázslatosan újrarendezte magát önreprodukáló részekké, melyekből lettek aztán a dinoszauruszok.” Ebben az interneten terjedő, fricskának szánt definícióban ne keressünk filozófiai igényességet, mert nem ez a célja. Vitatkozni sem próbál, sőt, tiszteletet sem akar mutatni az ateista világkép felé. Tudatosan igénytelen. Viszont azt a zsigeri ellenkezést fejezi ki, amit az ateizmussal kapcsolatban rengetegen érzünk, az értetlenséget,...

bővebben

A gonosz mint istenbizonyíték?

2016. június 15. | , | 84 Hozzászólások

Isten létezésével kapcsolatban az egyik gyakori ellenvetés az, hogy ha Isten valóban létezik, miért van annyi gonosz a világban. Mivel a világban van gonosz, Isten nem létezhet – hangzik az érv. Nem tagadom: egy jó és mindenható Isten világában a gonosz léte súlyos kérdésként nehezül az értelemre és a szívre. Van azonban az éremnek egy másik oldala is, melyet érdemes megfontolnunk, ha a gonosz létezését Isten létezése elleni érvként akarjuk felhasználni. Ravi Zacharias indiai-amerikai apologétától hallottam először az alábbi rövid, de frappáns gondolatmenetet. „Elmondom, mi a gond...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK