Kezdetben alkotta a mennyeket:
az eget, madárnak és bogárnak,
hogy lovagoljanak a szeleken,
rajta boltívet, mely héberül „ráqya”,
és a boltozat mögött harmadiknak
a mennyet, hol ezer szeráfja
imádja és nyitott szárnyaival
a lábát takarja el és az arcát,
hogy elrejtse attól, ki Szent és Tiszta.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Kultúra
Finn precedens
Keresztény nézőpontból Päivi Räsänen pere az egyik legfontosabb ügy ma Európában, a következményei ugyanis minden hitvalló keresztényt érinthetnek. A finn hölgy 2011 és 2015 között Finnország belügyminisztere volt, de akkor került igazán a figyelem középpontjába, amikor egy két évvel ezelőtti Twitter-posztja miatt perbe fogták. Miután a finn lutheránus egyház több nyilatkozatban kiállt a Pride mellett, Päivi Räsänen a Római levél elejéről vett idézetet posztolt, szembesítve egyháza vezetőit az apostoli tanítással. Päivit a bibliai idézet miatt gyűlöletbeszéddel vádolták meg, beperelték, januárban lesz a tárgyalása. Ha elítélik, több év börtön vár rá. A per kimenetele európai szinten is precedensértékű: az ítélet döntő befolyással lesz a keresztények szólás- és vallásszabadságára. (Mindenkit bátorítok, hogy nézze meg ezt a 20 perces – magyarul is érthető – interjút a finn hölggyel.)
A kulcs a meggyőződés – válasz Pálffy Miklós cikkére
Pálffy Miklós A piacelvű egyház c. cikkében a parlamenti választásokkal kapcsolatos írásomhoz fűzött kiegészítést. Kis időbe telt, míg megértettem, hogyan kapcsolódik az írás az enyémhez, és még most is egy kissé bizonytalan vagyok a kapcsolódást illetően, de talán így is hasznos ez a párbeszéd. A cikk egyetlen szempontot tesz hozzá az általam felsorolt hathoz: az állami támogatások olyan beidegződéseket és szokásokat konzerválnak az egyházakban, amelyeknek rendes piaci viszonyok között már rég nem lenne létjogosultságuk. Bár helyesen gondolja a szerző, hogy „a kormány kegykörén kívül eső kisegyháziként” ezeket a folyamatokat nem látom olyan közelről, mint ő, nem áll távol tőlem, amiről ír, és csak néhány tisztázó gondolatot fűznék a cikkéhez.
Az óra visszatekeréséről
Van egy olyan nézet (még keresztények között is), hogy az emberiség haladásának egyirányú útján nem lehet visszafordulni. Még ha ez az út láthatóan meg is betegíti a társadalmakat, a történelemnek csak egy iránya van: a hagyományos intézmények lebontása, az ún. szabadságjogok folyamatos kiterjesztése, a közösségek atomizálódása, a keresztény ideáktól való távolodás, az erkölcsi paradigmaváltás véglegesítése. Azt mondják, hogy az emberiség valamilyen értelemben nagykorúvá vált: kikerült a vallás és a hagyományok gyámsága alól. A régi tekintélyeket lerombolták, az ipar és a technológia megváltoztatták a társadalmak szerkezetét, a rabszolgaságot eltörölték, a faji megkülönböztetéseknek véget vetettek, a nőket felszabadították, a szexuális devianciákról kimondták, hogy egyenrangúak a normalitással (illetve ezeken mind dolgozunk), a nemek kettősségét nemsokára teljesen meghaladjuk, stb. Nincs visszaút, csak előre mehetünk.
Megjelent a Teológus a sakktáblán!
Jó hír: kijött a nyomdából és már kapható Teológus a sakktáblán című esszékötetem! Megrendelhető itt is és itt is. Ezúttal szeretnék ismét köszönetet mondani a Luther Kiadónak, külön Diószegi Rita olvasószerkesztőnek, aki kezdeményezte és végig gondozta ezt a projektet, valamint Herjeczki Kornélnak és a Harmat Kiadónak, akik szintén a kiadás mögé álltak. A cím azt sugallhatja, hogy a könyv csak teológusoknak szól. Valójában éppen a sakktábla itt a lényeg, a világ egésze, amelynek különböző zugaiba és tereibe a teológus bevilágít a kinyilatkoztatás szövétnekével. A könyv esszéi a mindenségről szólnak és rólunk. Az előszóban így mondom el a könyv célját:
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK