Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Elmélkedések

Epifánia

2025. január 6. | , , , | 1 Hozzászólás

Az idősebb Pieter Brueghel Ártatlanok mészárlása című olajképe az 1565-ös németalföldi lázadás kontextusába helyezi a betlehemi csecsemők legyilkolását, olyan dermesztő hatást kölcsönözve a festménynek, mint Márai 1956 Karácsonyán írt „Mennyből az angyal” című versének iszonyú képe, hogy a magyar nép lóg cukorkaként a karácsonyfákról. Brueghel festményének közepén egy asszony ül a havon bepólyázott gyermekkel az ölében, körülötte síró nők, lándzsák és kivont kardok. Az egyik kard minden bizonnyal a gyermeket vágja ketté és a havon ülő asszony szívét járja át. Ráhel, a mindenkori Ráhel értetlenül néz Heródes, a mindenkori Heródes szívébe, és megdöbben azon, amit ott lát. Majd felnéz a keresztre, ahol a gyermeke függ, és megtörténik az epifánia.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (1) – Számok a pusztában

2025. január 5. | , , | 1 Hozzászólás

„Így beszélt az ÚR Mózeshez a Sínai-pusztában, a kijelentés sátrában a második év második hónapjának elsején azután, hogy kijöttek Egyiptomból…” (4Móz 1,1)

A Héber Biblia, amelynek szövege alapján írom ezeket a reggeli jegyzeteket, B’midbárnak nevezi Mózes negyedik könyvét. Ez abból a szokásból ered, hogy a Tóra könyveit az elején lévő szavakkal jelölik. Így lett Mózes első könyve B’resít, második könyve Semót (vagy V’élle Semót), harmadik könyve Vájjikrá, negyedik könyve B’midbár, ötödik könyve pedig D’várim (vagy Élle D’várim). A negyedik könyv annyiban kakukktojás, hogy nem az első szó (vagy az első szavak), hanem csak az első mondat ötödik szava (‎בְּמִדְבַּ֥ר) („pusztában”) kölcsönzi a héber nevet, ez azonban még inkább ráirányítja a figyelmet a puszta jelentőségére. A történet a pusztában játszódik.

bővebben

A történelem szemétdombjára való kereszténység

2025. január 1. | , , | 11 Hozzászólások

Van, aki szereti a Divinity-t, és van, aki nem, ennyi biztosan kiderül ebből a szilveszteri nem-ajánlóból: „Gonosz, embertelen, inhumánus, keresztény fundamentalista, vallási fanatikus, farizeus, bigott és gyűlölködő fideszes szennyoldal ez, aminek a szerzője teokráciát akar bevezetni, rá akarja kényszeríteni az undorító, gyilkos és destruktív vallását az egész társadalomra. Gyűlölöm a kereszténységet, soha nem leszek hajlandó részt venni ebben a történelem szemétdombjára való elmebeteg vallásban (két hányás ikon).” Szóval ő például nem szereti sem a Divinity-t, sem a kereszténységet. Egyébként mindegy is, hogy a szerző milyen címkéket aggaszt rám és a blogra (talán csak a „fideszes szennyoldal” zavar egy kicsit, abból is a „fideszes”), a lényeg inkább a kereszténységről alkotott véleménye. A keresztény vallás szerinte „undorító”, „gyilkos”, „destruktív”, „elmebeteg”, „a történelem szemétdombjára való”. Erre szeretnék röviden reagálni, mert ez viszont fontos.

bővebben

Adventi liturgiánk

2024. december 15. | , , , , | 4 Hozzászólások

A mostani adventi időszakban Dórámmal egy liturgikus imakönyvet használunk, amit texasi barátainktól kaptunk, teleírva kedves jókívánságokkal. Ez az imakönyv segít ráhangolódni arra, hogy megfelelőképpen imádjuk az Isten Fiát, akinek a megtestesülését ünnepeljük minden Karácsonykor. Ez ugyanis egyáltalán nem mindig sikerül. A liturgia szavakat ad a szánkra, amelyeket időnként nehéz megtalálni önmagunkban, pláne az ünnepi rohanásban. Ezek a szavak most pont úgy mosnak át, ahogy a mindennapi mosakodás, és hasonló rutinszerű elköteleződést is kívánnak. A napi szövegmennyiség elolvasása kb. 20-30 percet vesz igénybe, mert sok elemből áll.

bővebben

Sic transit gloria mundi

2024. december 8. | , , , | 0 Hozzászólások

Teljesen megdöbbentem a festmény méretein. Csak felnézni lehet rá, és még úgy is hatalmas. Sokáig bámultam a londoni National Gallery falán. Odabilincselt magához, és lassan átköltözött a lelkem virtuális – bár nagyon is valós – képtárába. Ez harmincegy éve volt.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK