Kisebb kihagyás után megjelent az Evangéliumi Fókusz – Teológia és Társadalom folyóirat új, ötödik száma, benne egy exegetikai tanulmány tőlem is „Az idő rövidre szabott”: Exegetikai megjegyzések az 1Kor 7,25-31-hez címmel. A tanulmányban azt a kérdést járom körül, hogy mit értett Pál az idő rövidsége alatt, milyen küszöbön álló megpróbáltatásokra gondolt, és hogy kapcsolódik össze ez a kettő a hajadonoknak adott tanácsában. A kérdések gyakorlati szempontból is fontosak, hiszen a hajadonoknak adott tanács egészen más megítélés alá kerül, ha az apostol tévedett a kronológia kérdésében. A tanulmány legfontosabb exegetikai következtetése az, hogy a szövegben „az idő rövidre szabott” teológiai alapállás, nem kronológiai becslés, ezért az alapelv alkalmazása sem függ az utóbbitól. A lap tartalmáról további részletek Baji Péter főszerkesztő bevezetőjéből:
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Exegézis
A Tyndale House izgalmas ószövetségi projektje
A European Leadership Forum teológus műhelyében izgalmas, új tudományos projekt elindításáról számolt be Dr. Peter J. Williams, a cambridge-i Tyndale House vezetője. A projekt neve: The Tyndale House Onomatics Project. A tudományos programban résztvevő kutatók (Dr. Pete J. Williams, Dr. Caleb Howard, Dr. Kim Phillips, Dr. Kaspars Ozolins, Dr. George Heath-Whyte) nevek előfordulásainak katalogizálásával igyekeznek közelebb jutni az ószövetségi szövegek történetiségéhez. Jelenleg az amorita főváros, Alalakh ékírásos szövegemlékein dolgoznak. Az előforduló nevekből kereshető adatbázist készítenek, hogy mintázatokat figyelhessenek meg egy-egy évszázadokat felölelő nagyobb időszakban. A projekt ígéretes, új irány az ószövetségi kutatások területén.
Az Isten országa (14) – A kerítőháló példázata
A Máté 13-ban összegyűjtött példázatok közül az utolsó a kerítőhálóról szóló. „Hasonló a mennyek országa a tengerbe kivetett kerítőhálóhoz is, amely mindenféle halfajtát összegyűjt. Amikor megtelik, kivonják a partra, és leülve a jókat edényekbe gyűjtik, a hitványakat pedig kidobják. Így lesz a világ végén is: eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat az igazak közül, és a tüzes kemencébe dobják őket, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.” (Mt 13,47-50) A kerítőháló példázatát sokan a búza és a konkoly példázatával hozzák összefüggésbe, mert látszólag ugyanaz az üzenetük: a jó és hitvány szétválasztása az idők végén. Jézus a konkoly példázatával azt tanította, hogy az Isten országa még nem hozta el a világban a nagy szétválasztást, az ország ebben a világkorszakban a gonoszság közepette létezik, és egyelőre ne is várjunk mást. A háló példázata a hasonlóság ellenére egészen másról szól. Nem arra figyelmeztet, hogy az Isten országa még a gonoszság közepette létezik, hanem arra, hogy az Isten országa magával sodor gonoszokat is. Ez jelentős különbség!
Az Isten országa (13) – A kincs és az igazgyöngy példázata
Isten országának titkát Jézus további példázatokkal szemléltette. „Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.” (Mt 13,44) Majd a következő: „Hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres. Amikor egy nagyértékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt.” (Mt 13,45) Ahogy a mustármag és kovász példázata lényegében ugyanarról szólt, úgy ez a két példázat is ugyanazt mondja el, csak más-más szemszögből. Az első esetben az ember véletlenül bukkan a kincsre, a másik esetben a kereskedő tudatosan keresi a drágagyöngyöket. Isten országával különbözőképpen kerülhetünk kapcsolatba, de itt most nem a mi szerepünk a lényeges, hanem az Isten országa.
Az Isten országa (12) – A búza és a konkoly példázata
Az Isten országa titkát Jézus példázatokkal magyarázta el, amilyen a mustármag, a kovász vagy a magvető példázata. Ezeket a Máté evangéliuma 13. része gyűjti csokorba. Az előző részben a magvető példázata kapcsán láttuk, hogy az Isten országa nem arat az emberek közt osztatlan sikert. A magvető példázatát a búza és a konkoly példázata követi, amely újabb oldalát mutatja meg a titoknak. „A mennyek országa ahhoz az emberhez hasonló, aki jó magot vetett a földjébe.” A Jézus példázatában szereplő ellenség azonban titokban konkolyt vetett a búzamagok közé; a szolgák szét akarják választani egymástól a konkolyt és a búzát, de a gazda figyelmezteti őket: várjanak az aratásig, addig hadd nőjön együtt a gabona és a gaz. Majd az aratáskor az aratók begyűjtik a búzát, a konkolyt pedig a tűzre vetik. Eddig a példázat.

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK