Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

Mit kaptam G. K. Chestertontól?

2021. június 28. | , , , , | 0 Hozzászólások

Szokásos éves életrajzi előadásom témája idén G. K. Chesterton volt. Az angol író, esszéíró és publicista kapcsán C. S. Lewis még ateista időszakát jellemezve mondta: „Chestertont jobban szerettem, mint az összes többi modern írót együttvéve; leszámítva persze a kereszténységét.” Aztán megszerette a kereszténységét is. Chesterton nekem is régi nagy kedvencem, de én kezdettől a kereszténysége miatt is szerettem őt, noha ő katolikus volt és mély ellenszenvvel viseltetett a kálvinizmus iránt, én pedig protestáns vagyok és meggyőződéses kálvinista. Még azt sem mondanám, hogy szeretem őt, „leszámítva a katolicizmusát”, mert az a katolicizmus, amit ő képvisel, egyáltalán nem áll távol tőlem, csak én annak értékeit a kálvinizmusban találom meg. Az életrajzi előadásban három területet emelik ki Chesterton életművéből, amelyek a mi korunkban is érvényesek, sőt, prófétaiak.

bővebben

Keresztény értékrend?

2021. március 26. | , , | 28 Hozzászólások

Az elmúlt években menthetetlenül belegabalyodtunk a keresztény értékrend körüli társadalmi vitákba. Sokan úgy gondolják, hogy keresztény értékrend valójában nem is létezik, hiszen az evangélium nem értékrend, hanem kegyelem és szabadítás, és a szóhasználat – különösen politikusok szájából – inkább csak zavart kelt, sőt, elhomályosítja mind a keresztény hit igazságát, mind a politikusok nemtelen hatalmi motivációit, amelyekhez a kereszténységet egyszerűen csak takaróul használják. Ezt a gyanút az olyan történetek, amilyen Borkai Zsoltté vagy Szájer Józsefé, szinte kikezdhetetlenné teszik, és talán nem is az ő történetük a legrosszabb.

bővebben

Monostori Tibornak: Más térkép alapján, más irányba haladunk

2021. március 7. | , , , | 40 Hozzászólások

Itt olvasható Monostori Tibor felebarátom válasza az én neki írt válaszomra. Néhány apró dolog pontosítása és tisztázása mellett (ilyen például az, hogy nem a revizionista exegézis, hanem a progresszív hermeneutika mellett teszi le a voksát, vagyis annak ellenére támogatja az azonos neműek házasságát, amit az apostolok szerinte is tanítottak) számomra a lényeg a végén van, és ő is ebben látja a tétet:

bővebben

Egy keresztény hit van – Válasz Monostori Tibor írására

2021. március 6. | , , , | 8 Hozzászólások

A Magyar Narancs legutóbbi számában „Isten védelme felé” címmel Dr. Monostori Tibor (mostantól: MT) jelentetett meg egy teológiai okfejtésekre épülő cikket, amelyben a református közgazdász, történész amellett érvel, hogy a keresztény egyházak is támogathatják az azonos neműek házasságát és „jogukat az örökbefogadásra”. A cikk Márkus Tamás András református teológus-lelkész egy korábbi írásával száll vitába, és helyet kér a liberális, progresszív teológiai álláspontoknak is a közéleti kérdések keresztény megfogalmazásában, sőt, magának a kereszténységnek az újrafogalmazásában. A kettejük által tárgyalt téma fontossága miatt kapcsolódok be ebbe a vitába, de a válaszomban arra a konkrét kérdésre most nem fogok kitérni (máshol már elmondtam a véleményem), hogy helyes lenne-e, ha a magyar törvények a gyermekek elhelyezését homoszexuális pároknál is lehetővé tennék, illetve hogy a házasság társadalmi definícióját meg lehet-e változtatni olyan módon, hogy az azonos neműek kapcsolatát is jelölje, illetve egy ilyen újradefiniálásnak milyen következményei lehetnek. Arra viszont szeretnék válaszolni, mert ez a fontosabb kérdés, hogy vajon maga a keresztény teológia megváltoztatható-e olyan módon, hogy ezeket a törekvéseket támogassa.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (21) – Felkavaró

2021. február 26. | , , , | 10 Hozzászólások

„Ha valaki rabszolgáját vagy rabszolganőjét úgy megüti bottal, hogy az meghal a keze között, annak bűnhődnie kell. De ha egy vagy két napig még életben marad, ne bűnhődjék az ura, hiszen a saját pénzéről van szó.” (2Móz 21,20-21)

Vannak olyan mondatok a Bibliában, amelyeket zavarunkban néha legszívesebben elrejtenénk, nehogy egy kétkedő vagy hitetlen ember véletlenül meglássa. Ez a két mondat pont ilyen. Először is mit keres a Tórában a rabszolgaság intézménye? Miért engedélyez ilyet a Mindenható? Hogy szabályozhat olyan gonosz intézményt, mint a rabszolgaság? Másodszor mi az, hogy ha a rabszolga nem hal bele az ütésbe, akkor az ura büntetlen marad, hiszen csak az ő pénze bánja? Hogyhogy büntetlen marad? Miért marad büntetlen? Mi ez egyáltalán? És hogy kerül a Bibliába?!

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK