Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

Az egyik elmélet, a másik gyakorlat? – Válasz Sitku Tibornak

2021. augusztus 19. | , , , | 3 Hozzászólások

Ma reggel rám írtak, hogy láttam-e Sitku Tibor (Sytka) blogbejegyzését, amelyben a külső és belső világosságról szóló cikkemre reagált. Bevallom, hosszabb ideje nem olvastam őt, és bár tudom, hogy időnként vitába száll a cikkeimmel, nem tartom szükségesnek, hogy minden bírálatra reagáljak, hiszen egy ponton túl világossá válnak a különbségek. Sytkával biztos, hogy sok dologban egyetértünk, de láthatóan nem azonosak az alapjaink. Most viszont nem ő az egyetlen, aki félreértette a cikkem mondanivalóját, ezért nyilván engem is terhel felelősség, a tisztázásé mindenképpen – bár azt gondolom, hogy egy előítéletmentesebb, az első zsigeri érzéseken túllépő második olvasat Sytkának is segített volna a gondolatmenetem megértésében.

bővebben

Mit kaptam G. K. Chestertontól?

2021. június 28. | , , , , | 0 Hozzászólások

Szokásos éves életrajzi előadásom témája idén G. K. Chesterton volt. Az angol író, esszéíró és publicista kapcsán C. S. Lewis még ateista időszakát jellemezve mondta: „Chestertont jobban szerettem, mint az összes többi modern írót együttvéve; leszámítva persze a kereszténységét.” Aztán megszerette a kereszténységét is. Chesterton nekem is régi nagy kedvencem, de én kezdettől a kereszténysége miatt is szerettem őt, noha ő katolikus volt és mély ellenszenvvel viseltetett a kálvinizmus iránt, én pedig protestáns vagyok és meggyőződéses kálvinista. Még azt sem mondanám, hogy szeretem őt, „leszámítva a katolicizmusát”, mert az a katolicizmus, amit ő képvisel, egyáltalán nem áll távol tőlem, csak én annak értékeit a kálvinizmusban találom meg. Az életrajzi előadásban három területet emelik ki Chesterton életművéből, amelyek a mi korunkban is érvényesek, sőt, prófétaiak.

bővebben

Keresztény értékrend?

2021. március 26. | , , | 28 Hozzászólások

Az elmúlt években menthetetlenül belegabalyodtunk a keresztény értékrend körüli társadalmi vitákba. Sokan úgy gondolják, hogy keresztény értékrend valójában nem is létezik, hiszen az evangélium nem értékrend, hanem kegyelem és szabadítás, és a szóhasználat – különösen politikusok szájából – inkább csak zavart kelt, sőt, elhomályosítja mind a keresztény hit igazságát, mind a politikusok nemtelen hatalmi motivációit, amelyekhez a kereszténységet egyszerűen csak takaróul használják. Ezt a gyanút az olyan történetek, amilyen Borkai Zsoltté vagy Szájer Józsefé, szinte kikezdhetetlenné teszik, és talán nem is az ő történetük a legrosszabb.

bővebben

Monostori Tibornak: Más térkép alapján, más irányba haladunk

2021. március 7. | , , , | 40 Hozzászólások

Itt olvasható Monostori Tibor felebarátom válasza az én neki írt válaszomra. Néhány apró dolog pontosítása és tisztázása mellett (ilyen például az, hogy nem a revizionista exegézis, hanem a progresszív hermeneutika mellett teszi le a voksát, vagyis annak ellenére támogatja az azonos neműek házasságát, amit az apostolok szerinte is tanítottak) számomra a lényeg a végén van, és ő is ebben látja a tétet:

bővebben

Egy keresztény hit van – Válasz Monostori Tibor írására

2021. március 6. | , , , | 8 Hozzászólások

A Magyar Narancs legutóbbi számában „Isten védelme felé” címmel Dr. Monostori Tibor (mostantól: MT) jelentetett meg egy teológiai okfejtésekre épülő cikket, amelyben a református közgazdász, történész amellett érvel, hogy a keresztény egyházak is támogathatják az azonos neműek házasságát és „jogukat az örökbefogadásra”. A cikk Márkus Tamás András református teológus-lelkész egy korábbi írásával száll vitába, és helyet kér a liberális, progresszív teológiai álláspontoknak is a közéleti kérdések keresztény megfogalmazásában, sőt, magának a kereszténységnek az újrafogalmazásában. A kettejük által tárgyalt téma fontossága miatt kapcsolódok be ebbe a vitába, de a válaszomban arra a konkrét kérdésre most nem fogok kitérni (máshol már elmondtam a véleményem), hogy helyes lenne-e, ha a magyar törvények a gyermekek elhelyezését homoszexuális pároknál is lehetővé tennék, illetve hogy a házasság társadalmi definícióját meg lehet-e változtatni olyan módon, hogy az azonos neműek kapcsolatát is jelölje, illetve egy ilyen újradefiniálásnak milyen következményei lehetnek. Arra viszont szeretnék válaszolni, mert ez a fontosabb kérdés, hogy vajon maga a keresztény teológia megváltoztatható-e olyan módon, hogy ezeket a törekvéseket támogassa.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK