Dietrich Bonhoeffer a nemzetiszocialista nézeteket integráló „német keresztények” (Deutsche Christen) és az ökumenikus mozgalom közömbös viselkedése kapcsán tette fel annak idején a kérdést: „vajon hová tűnt a kereszténységből az eretnekség fogalma?” Ez a kérdés szorosan kapcsolódott a Hitvalló Egyház (Bekennende Kirche) létrejöttéhez. Az 1934-es barmeni szinódus elfogadta az eredetileg Karl Barth által fogalmazott Barmeni Deklarációt (vagy Barmeni Hitvallást), amely „hamis tanításnak” nevezte a „német keresztények” etikai álláspontját. A szakadás elkerülhetetlen volt. A hitvalló keresztények deklarálták, hogy az egyházat nem lehet a Führer és a nemzetiszocialista ideológia kiszolgálójává tenni, mert Jézus Krisztus az egyház ura és vezetője. Bonhoeffer is a Hitvalló Egyházzal tartott, és elvállalta a finkenwaldei lelkészképzés irányítását.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Rendszeres teológia
Tartalom a forma ellen – újabb válaszcikk született az egyházak közös nyilatkozatára
Úgy látszik, éppen az adventi időszakban robbant az az időzített bomba, amit az LMBTQ-témák tisztázatlansága helyezett el a nagyobb egyházakban. A gyújtózsinór a Novemberi állásfoglalás és az egyházak közös megszólalása volt. A Felszabtér ellennyilatkozata után a Kovász Közösség honlapján is megjelent egy válaszcikk a tizennégy magyarországi felekezet házasságról, családról és emberi méltóságról szóló december 9-i közös nyilatkozatára. A válaszcikk szerzői: Laborczi Dóra, Nagy Károly Zsolt, Mikó-Prém Alexandra, Radvánszki Péter és Tarcsay Tibor. A cikk címével (Az emberi méltóság alapja nem a házasság) maradéktalanul egyetértek, másokkal együtt én is ezt kifogásoltam a közös nyilatkozatban, a cikk tartalmát azonban őszintén szólva még értelmeznem is nehéz volt, annyira sok dolog gabalyodik benne össze egymással.
Amiben megkondul a végtelen
Áprily Lajos írja Kálvinról szóló versében: „S két szót kiált a bibliás magasság, / hogy megkondul belé a végtelen: / Eleve-elrendelés az egyik, / s megváltó arcú társa: kegyelem.” A predesztináció tana sokakat elriaszt, sokakat magyarázkodásra késztet, sokakat összezavar. De a költő szavai nem egy gazos teológiai völgybe vezetnek, ahol fojtogató pára és sűrű köd honol, ahol védekezni kell, ahol a korunk embere prüszköl és tiltakozik, mert elviselhetetlen számára a végső önrendelkezés elvesztése, vagy az a fajta kiszolgáltatottság, amely Isten kiválasztó kegyelmére szorul. A költő szavai a bibliai hit fenséges magasába visznek, ahol a nap fényesen ragyog, tisztán látszik az egész horizont, és ahol megkondul a végtelen. A predesztináció a hit biztos sziklája, dicsőséges szirt, amelyre nem más vitt fel engem sem, mint a megváltó arcú társ, a kegyelem.
Sorozat az istenképű emberről
Jakus Ágnes, a parokia.hu újságírója álmodta meg azt a hatrészes cikksorozatot, amiben néhány cikk megírásával én is részt vettem. A miniprojekt célja az volt, hogy az ember istenképűsége fényében beszéljünk a keresztény életről, a kreativitásról, a megszentelődésről, az egyházról, az imádságról és az ember világban betöltött küldetéséről. Örömmel írtam meg a rám bízott cikkeket, mert a témafelvetés szerintem is fontos és kiemelt figyelmet érdemel. A megvalósult kereszténységből ugyanis gyakran hiányzik a szó legszorosabb értelmében vett emberség, ami nélkül pedig nincs egészséges, igaz lelkiség. Ági az első cikket Hamar Danira, a másodikat Földesi Barnabásra, a többit rám bízta. Jó szívvel ajánlom a sorozatot, szerintem érdemes elölről, egészében végigolvasni!
Evangéliumi eucharisztia
Az eucharisztia a hitünk középpontjában áll. Úgy is, mint hálaadás, és úgy is, mint Krisztus áldozatával való közösség. Az evangélium a Fiú engesztelő haláláról szól, a hívő élet pedig - ahogy a Heidelbergi káté tanítja - a háládatosságról. Krisztust nem áldozzuk fel újra, mert egyszer s mindenkorra szóló áldozata örökre elég. Oltárunk sincs más, csak a Krisztus keresztje. Szentséget sem imádunk, csak a Szentet, akinek egyetlen áldozata a szentek érdemei nélkül is teljesen megszentel. Sőt, csak úgy. Nincs tévedhetetlen pápánk, de Isten tévedhetetlen igéjén nyugszik a hitünk. Katolikusok...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK