Norvégiai állami gyermekrablások – a botrány dagad
A norvég gyermekjóléti szolgálat (Barnevernet) az elmúlt években több mint hatvanezer (!) gyermeket szakított el biológiai szüleiktől, sokszor olyan mondvacsinált indokokkal, mint például az, hogy az anyának fáj a háta, ezért nem tud még egy gyermeket felnevelni; a gyerek egy kilóval kevesebbet nyom, mint kellene; a gyerek elfordítja a fejét, amikor az apa le akarja törölni róla a morzsát; a gyerek az iskolában azt mondta, hogy a homoszexualitás bűn; a nagymama ölelése a pszichológus gyanúja szerint arra mutat, hogy túlságosan kötődik az unokához; nincs katonás rend a ruhásszekrényben; stb....
Tizenhat év ellenszélben
Az Ószövetség egyik méltatlanul elfeledett királya Jótám. Jótám huszonöt éves volt, amikor király lett Júdában és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. A Királyok könyve és a Krónikák könyve is beszámol uralkodásáról. Jótám „azt tette, amit helyesnek lát az ÚR, egészen úgy, ahogyan apja, Uzzijjá tette” (2Kir 15,34). Sőt, jobban is, mert nem követte el a hibát, amit apja, aki jogosulatlanul ment be az Isten házába (2Krón 27,2). Uzzijjá istenfélő király volt, de amikor megerősödött, felfuvalkodott és vétkezett Isten ellen. Jótám tanult ebből. Átvette apja hitét, de alázatban maradt akkor is,...
Norvégmintás családpolitika
Kimondhatjuk: Norvégia veszélyes hely lett a családok számára. Főleg, ha bevándorlók és keresztények. Soha nem voltam nagy rajongója a skandináv társadalmi kísérletnek, miközben természetesen elismertem az anyagi jólétet, amit az ott élő polgároknak biztosított. Az állami kényszeregyenlősítés – és annak egyre radikalizálódó formái – rendkívül taszít, az a bigottság meg mindig meghökkent, amivel ezt képviselik. Nos, ami korábban csak ellenszenves volt számomra, azt ma – látva a norvég kormány egészen szürreális családpolitikáját – kifejezetten ijesztőnek gondolom. Nehéz volt elképzelni, hogy...
Nobel-díjas tudósok Istenről (Taylor és Carrel)
Most új vizekre evezek ebben a sorozatban. Eddig kizárólag fizikai Nobel-díjasokról volt szó, akik számára a tudomány és az istenhit egymást kiegészítő – vagy akár feltételező – jelenségek. Most is lesz egy fizikai Nobel-díjas (Joseph H. Taylor, aki 1993-ban kapott megosztott Nobel-díjat egy kettőscsillag rendszerben lévő pulzár felfedezéséért, mely lehetőséget adott a gravitáció tanulmányozására és megalapozta az univerzum keletkezésének elméletét), mostantól azonban elkezdek olyan tudósokat idézni, akik a fiziológia és orvostudomány valamint a kémia területén végzett kutatásaikért...
A keresztény tudós szabadsága
Paul Nelson az egyik legtisztábban kommunikáló keresztény tudományfilozófus, akit ismerek. Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e vele konkrét kérdésekben, nem sokan tudják hozzá hasonló egyszerűséggel és precizitással elmagyarázni a tudomány szövetének legmélyebb előfeltevéseit. Nelson evolúcióbiológiát tanult és tudományfilozófiából doktorált a Chicagói Egyetemen (Jerry Coyne egyetemén), több tudományfilozófiával foglalkozó könyv szerzője. Visszatérő vendégként tartott 2015-ben is előadást a European Leadership Forum természettudományos műhelyében a teleológia és a fizikalizmus közötti...
Két el nem vesztett csata
„Küzdjetek a hitért, mely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott" – mondja Júdás apostol. Mostanában ahhoz vagyok hozzászokva, hogy a házasság és a homoszexualitás kérdésében a társadalom mellett az egyházakon belül is folyamatosan csatákat veszít a történelmi keresztény álláspont. A skandináv lutheránusok (tisztelet a kivételnek) hitehagyását már rég elkönyveltem, a tágan értelmezett evangéliumi világ „progresszív” személyiségeinek (pl. Rob Bell, Steve Chalke, Chuck Smith Jr., Tony Campolo, Ken Wilson) a kulturális trendhez való alkalmazkodása viszont még mindig letör, és az is...
Publikáció az újszövetségi apostolfogalomról
A Theológiai Szemle aktuális számában megjelent egy publikációm az újszövetségi apostolfogalomról. A tanulmány hosszú és kacifántos címe: Az újszövetségi apostolfogalom eredetével és egységével kapcsolatos kutatástörténet áttekintése. Íme a cikk absztraktja: „A tanulmány részletes áttekintést ad az apostolfogalom modern kutatástörténetének legfontosabb irányairól. A cikk első fele azt vizsgálja, hogy modern kutatók szerint honnan eredt az Újszövetségben található apostolfogalom. A releváns szakirodalom áttekintése és az érvek kritikus mérlegelése után a szerző arra a következtetésre jut,...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK