Ehrman Project

Bart Ehrman nevéhez fűződik a keresztény hit alapjainak egyik legvehemensebb modern bírálata. Ehrman elismert szövegkritikus, Bruce Metzger szövegkritikáról szóló tankönyvének negyedik kiadását például ő gondozta (a Harmat Kiadó által megjelentetett köteten a neve már együtt is szerepel az eredeti szerző, Metzger nevével). Ehrman amiatt vált igazán ismert személyiséggé, hogy hátat fordított keresztény hitének, és könyveiben és előadásaiban a korai kereszténységről kialakított kép rekonstruálását szorgalmazza. Ehrman felelevenítette Walter Bauer német teológus újszövetségi szövegekkel...

bővebben

Evangéliumi Egyházak Fóruma?

Tegnap este felemelő élményben volt részem. Az új egyházügyi törvény nem maradt következmények nélkül, úgy tűnik, máris közelebb nyomta például egymáshoz azokat az evangéliumi felekezeteket, gyülekezeteket, amelyek a jelenlegi törvény szerint januártól valószínűleg elveszítik az egyházi státuszukat. Néhány hete a Magyar Evangéliumi Egyház, a Szabad Evangéliumi Egyház, az Isten Egyháza és még egy-két kisegyház vezetői megkeresték egymást, hogy együtt imádkozzanak és gondolkozzanak a kialakulóban lévő helyzetről. Ehhez kapcsolódtak a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) vezetői is. Az...

bővebben

A hit szabálya szerint prófétáljunk – de mi is az?

A lelki ajándékok kapcsán mondja Pál apostol: „a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is: ha prófétálás adatott, akkor a hit szabálya szerint (κατὰ τὴν ἀναλογίαν τῆς πίστεως) prófétáljunk” (Róma 12,6). A Pál által használt kifejezés latin változata (analogia fidei vagy regula fidei) később önálló életre kelt, és az írásmagyarázat és a dogmatika egyik alapelvévé vált. A katolikus teológiában azt a meggyőződést jelöli, hogy minden kinyilatkoztatás és megfogalmazott igazság az egyház egységes és objektív hitével összhangban van, azzal összefüggésben...

bővebben

Ellenkultúra vagy ellenzéki kultúra?

Gyakran hallom azt a véleményt, hogy a valódi kereszténység szükségszerűen ellenzéki alapállást jelent. Szerintem ez félreértés. Bár én is sokszor leírtam már, hogy Jézus hiteles követése ellenkultúra, szeretnék most különbséget tenni az ellenzékiség és az ellenkultúra fogalma között. A célom ezzel a különbségtétellel nem az, hogy a hívők jelenlegi politikai orientációját bármilyen irányba befolyásoljam, sőt, még csak a keresztények politikai állásfoglalásának elvi alapjaival sem akarok most foglalkozni. Két hozzáállásról lesz szó, amelyek a látszat ellenére nagyon különböznek egymástól. Az...

bővebben

Melyik gyülekezetben van élet?

Lelkipásztorként sokféle kritikát kaptam már, arra azonban nem emlékszem, hogy az elmúlt évtizedben a veszprémi gyülekezetünket komolyan vádolták volna élettelenséggel. Lehet, hogy előfordult, de a kritika soha nem nőtt akkorává, hogy foglalkozni kellett volna vele. Hálás vagyok ezért. De az is igaz, hogy nem sok „versenytárssal” kellett megküzdenünk, a környéken nem voltak olyan népszerű gyülekezetek, melyek szívóhatása kiszippantotta volna belőlünk az életet, vagy amelyek árnyékában csak vegetáló aljnövényzetnek látszottunk volna. Fontosnak tartom tehát hangsúlyozni, hogy a következő...

bővebben

Isten igéje mint kegyelmi eszköz

A megszentelődésben Isten igéjének kiemelt szerepe van. Joggal nevezhetjük kegyelmi eszköznek, akár elsőszámú kegyelmi eszköznek is, mint az ApCsel 2,42 felsorolásában. Isten úgy döntött, hogy szó által teremti meg a világot (1Móz 1,3), szó által szül bennünket új életre (2Kor 4,6; 1Pt 1,23), és szó által végzi el bennünk azt a változást is, melyet általában megszentelődésnek nevezünk. A kereszténység Isten döntése miatt logocentrikus (szó-központú). Isten megtiltotta, hogy elkészítsük a képmását, de arra buzdított, hogy hallgassuk figyelmesen a hangját. Nem Isten képe, hanem Isten hangja a...

bővebben

Miszticizmus, sákramentalizmus, kegyelmi eszközök

Amikor Isten kegyelmének megtapasztalásáról beszélünk, lassan két évezrede két lelkiségi hagyomány áll szemben egymással. Ez a két hagyomány sokféle formát öltött már magára, egyik sem kötődött soha egyetlen felekezethez, vegytiszta formában talán nem is léteztek, mégis jól körülhatárolható jellegzetességei vannak mindkettőnek. A két hagyomány abban különbözik egymástól, hogy Isten kegyelmének áradását – az Úr jelenlétének és a Szentlélek munkájának megtapasztalását – milyen mértékben kötik meghatározott csatornákhoz, illetve milyen mértékben hangsúlyozzák Isten szabadságát a velünk való...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK