Jók ezek a Narnia filmek?

Elmentünk a családdal moziba és megnéztük a legújabb Narnia filmet. Egész úton hazafelé azon gondolkodám, miként fogom leírni azt a bennem gomolygó valamit, ami a film nézése közben úgy font körül, mint a tengeri cirkálót a sötétség szigetéről származó zöld köd, a film egyik legfeleslegesebb vizuális megoldása. Nem akartam gúnyos cikket írni, mert úgyis sokan belerúgnak még ebbe a filmbe, az ő fárasztó kórusukhoz nem szeretnék kapcsolódni. Ennek ellenére majdnem azt a címet adtam ennek a bejegyzésnek, hogy „Könyörgöm, ne legyen több Narnia feldolgozás!” A családom beszélt le róla, és most...

bővebben

Milyen az a szabad akarat, mely felelőssé tesz?

Általános vélekedés, hogy az ember csak akkor felelős a tetteiért, ha szabad akarata van. Némi igazságot én is látok ebben a gondolatban, de hadd mutassam meg a korlátait is. Metafizikai értelemben az embernek feltétlenül szabad akarata van, képes döntéseket hozni, nem robot vagy automata. Ha Isten nem adott volna az embernek szabad akaratot, nem vonhatná igazságosan felelősségre a döntéseiért. Isten nem tesz bennünket felelőssé azért, mert nem tudunk a pókokhoz hasonlóan pókhálót szőni, vagy a madarakhoz hasonlóan a levegőben repülni. Ezekre nekünk, embereknek nem adott képességet, ezért...

bővebben

Örök életre választva: mit jelent az Apostolok cselekedetei 13,48?

Lukács a tényekhez hű, precíz – de a leírt eseményekkel szemben nem közömbös – történetíró volt. Ezért különösen érdekes, amikor időnként teológiai értelmezést fűz egy-egy esemény leírásához. Ilyen kiegészítés az ApCsel 13,48, melyről ez a bejegyzés fog szólni: „Ennek hallatára örvendeztek a pogányok, és magasztalták az Úr igéjét, és akik az örök életre választattak, mindnyájan hívővé lettek.” Először lássuk a mondat kontextusát. Pál első missziós útján a pizídiai Antiókhiában is hirdeti az evangéliumot. Szombaton a zsidók zsinagógájában lehetőséget kap arra, hogy kifejtse a Messiás...

bővebben

Miért pont december 25-én ünnepeljük Jézus születését?

A korai keresztények nem nagyon ünnepelték Jézus születését, jobban érdekelte őket Jézus halála és feltámadása. Jézus születésének pontos időpontját nem lehet tudni, az azonban szinte biztos, hogy nem télen volt. Télen ugyanis nem lettek volna pásztorok kint a szabadban. Már a kezdeti évszázadokban is elterjedtek az időponttal kapcsolatban különböző spekulációk, ilyen volt a március 25. és 28., illetve az április 2. és 6. A december 25. és január 6. először úgy jött ki dátumnak, hogy a március 25-öt vagy április 6-ot a fogantatás idejének számolták, és hozzáadták ezekhez a kilenc hónap...

bővebben

Pogány vagy keresztény szimbólum a karácsonyfa?

Időről időre előkerül keresztények között a kérdés: vajon helyes dolog-e a karácsonyfa állítása? Van, aki amellett érvel, hogy a kompromisszumok nélküli keresztény életbe ez ugyanúgy nem fér bele, mint bármilyen más babona és pogány eredetű szokás. Mások úgy gondolják, hogy a karácsonyfa ártalmatlan hagyomány, mely szebbé, ünnepélyesebbé teszi Jézus születésének ünnepét. Igaz, hogy pogány eredete van, de ki gondol már a pogány tartalomra? A karácsonyfa az évszázadok során megszentelődött – gondolják –, de legalábbis ugyanúgy nem okoz zavart a fejekben, mint az, hogy húsvétkor sonkát és...

bővebben

És mégis mozog az ég?

Néhány hete A. N. Wilson megtéréséről írtam egy bejegyzést. Most egy másik ateista pálfordulásáról szeretnék beszámolni. Az érintett személye miatt ez a fordulat még Wilson megtérésénél is nagyobb felhorkanást okozott, pedig a megtérés nem vezetett egyenesen a keresztény hitig, csak egyfajta deizmusig (mint Madách drámájában: „A gép forog, az alkotó pihen.”). Nem kisebb személyiségről van ugyanis szó, mint Antony Flew brit filozófusról. A filozófiában járatos olvasóknak nem szükséges Antony Flew-t bemutatnom. Azoknak a kedvéért, akik nem foglalkoztak filozófiával elmondom: Flew a modern...

bővebben

Két akarat van Istenben?

Pál apostol azt mondja a Timóteusnak írt első levelében, hogy Isten „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére” (1Tim 2,4). Most tegyük félre azt az értelmezési lehetőséget, hogy a „minden ember” mindenféle embert jelent (visszautalva a Pál által korábban említett királyokra és feljebbvalókra, akikért rendszeresen imádkoznunk kell). Feltételezzük, hogy a mondat helyes olvasata az, hogy Isten minden egyes ember üdvösségét akarja. Ez tökéletesen egybevágna azzal, amit Ezékiel mondott évszázadokkal korábban: „Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát - így...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK