Brit bibliaiskola terrorizmussal vádolja saját teológusát, mert az a homoszexualitást bűnnek nevezte
Olvasom a hírt, hogy egy brit bibliaiskola (!) kirúgja egyik teológiatanárát a homoszexualitással kapcsolatos tweetje miatt, és azzal fenyegeti, hogy terrorizmus vádjával a hatóságoknál is feljelenti őt. Olvasom ezt az abszurd hírt és csak azért hiszem el, mert én is régóta írok arról, hogy az LMBTQ-ideológia lényege nem az elfogadás, hanem egy új, kizárólagos etikai vízió, amely nem tűri a régit. A két etikai vízió között kibékíthetetlen ellentét van, hiszen egészen más a kettő világnézeti alapja, és ha a keresztények nem teszik világossá, hogy az új víziónak nincs keresnivalója az egyházban, idővel őket fogják kiebrudalni az egyházból, és akár a hatóságoknál is feljelenteni.
Mindig erény az elfogadás?
A Tűzfal tizedik részében Bolyki Lacival ismét egy elkárhozott szóra fókuszálunk. A szó, amit ezúttal szeretnénk megváltani, az „elfogadás”, illetve párja, a „befogadás”. Vajon miért lett a kultúránkban az egyik legfontosabb erénnyé, és mi történt a kirekesztés erényével? Vagy az a szó is elkárhozott? Az epizódot az előző részekkel együtt megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on is. Ha tetszett, kedveljétek, osszátok, és iratkozzatok fel, hogy elsőként értesüljetek az új epizódokról!
Házasság vs. „melegházasság”
A házasságban a Különbözővel jön létre szövetség, a „melegházasságban” az Azonossal. Az egyik az Isten imádatát jelképezi, a másik az önmagába kunkorodó ént.
A házasság vertikális isteni misztérium, a „melegházasság” egalitárius emberi projekt. Az egyik Krisztusra mutat, a másik az Egóra.
A „melegházasság” olyan, mint Nárcisszosz, aki önmagába lett szerelmes, a házasság olyan, mint Psyché, akibe az isten szeretett bele.
Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (6) – Öröktűz
„A tüzet állandóan tartsák égve az oltáron: nem szabad annak kialudnia!” (3Móz 6,6)
Mozgalmasan indult a pap reggele. Először gyolcsruhát vett magára, mert a szent helyen az oltárt csak így érinthette. Erről a törvény máshol is rendelkezett: „Készíts nekik gyolcsnadrágot, hogy eltakarják szeméremtestüket; csípőtől a combig érjenek. Viseljék ezeket Áron és fiai, amikor a kijelentés sátrába lépve vagy az oltárhoz járulva a szentély körüli szolgálatukat teljesítik, hogy bűnbe ne essenek, és meg ne haljanak. Örök rendelkezés legyen ez neki és utódainak.” (2Móz 28,42-43) A beöltözés tudatossá tette a pap számára, hogy Isten szent dolgaival foglalkozik.
Engem ezek segítenek az imádkozásban
Az imádság könnyű és magától értetődő, amikor valamilyen külső vagy belső nyomorúság miatt kétségbeesetten kiáltunk Istenhez, vagy amikor a szívünk tele van Isten dicséretével. Sokszor viszont nincs bennünk ehhez hasonló belső sürgetés vagy tűz, egyszerűen csak imádkozni szeretnénk, de a gondolataink elkalandoznak, a szavaink elfogynak, a szívünk nem hangolódik Isten jelenlétére, vagy esetleg bűntudat gyötör és nem vagyunk biztosak abban sem, hogy Isten meghallgat, ha hozzá kiáltunk. Ilyen esetekben segítséget jelent, ha van egy vezérfonalunk az imádsághoz. De tulajdonképpen mindig hasznos lehet valamiféle liturgia, ami terel bennünket Isten jelenlétébe. Valami séma vagy sablon, ami nem fojtja el a spontaneitást, de ha akarjuk, vezeti, keretbe foglalja az Istennel való beszélgetéseinket. Hadd mutassak öt vezérfonalat, amit én gyakran használok, amikor imádkozom.
Mesterséges intelligencia: a vesztünkbe rohanunk?
A ChatGPT jelentőségét sokan az internet megjelenéséhez hasonlítják. Az biztos, hogy meg fogja változtatni az életünket, csak azt nem tudjuk még, hogy milyen mértékben és pontosan hogyan. Mindenesetre egyszerre lenyűgöző és ijesztő, és ez még csak a kezdet. A Tűzfal kilencedik részében arról beszélgetünk, hogy az emberiség a mesterséges intelligencia létrehozásával vajon a saját sírját ássa-e meg. Az epizódot az előző részekkel együtt megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on is. Ha tetszett, kedveljétek, osszátok, és iratkozzatok fel, hogy elsőként értesüljetek az új epizódokról!
Érthető, hogy a magyar nép tűzszünetet akar
Olvasom, hogy egy friss felmérés szerint szerint a magyarok 91 százaléka azonnali tűzszünetet akar, csupán 7 százalék folytatná a háborút addig, amíg Ukrajna nem győz. Ez az arány talán sokakat meglep, minden bizonnyal olyan is van, akit csalódással tölt el, sőt, némelyek talán valamiféle orosz propaganda eredményének is látják ezt. Amikor azonban közvéleménykutatók ennyire egyöntetű véleménnyel találkoznak, érdemes inkább a néplélek mélyebb, zsigeribb ösztöneire gyanakodni. Van itt valami a mélyben, valami történelmi tanulság vagy tapasztalati tudás, ami pártpolitikától függetlenül is hat. Ez a tudás legalább olyan markáns véleményközösséget formál a magyarokból, mint ami a lengyeleknél megfigyelhető, csak ellenkező előjellel. A lengyelek ösztönös reakciója az, hogy harcolni kell egészen a győzelemig, sőt, Oroszország megalázásáig és megbüntetéséig. A magyaroké, hogy azonnal tűzszünetet kell kötni, mielőtt a háború visszafordíthatatlanul eszkalálódik. A különbségnek szinte biztosan történelmi okai vannak. Mindjárt elmondom, hogy a magyarok esetében szerintem mi lehet a mélyben, de előtte hadd öntsem szavakba egy másik gondolatomat, ami meg Ukrajna támogatásáról és annak lélektani okairól szól. Most sem a politikát, hanem a kultúrát próbálom megérteni, ami az alatta lévő réteg.

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK