Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

engesztelés

A Találkozás Sátrában (8) – A szövetség ládája

„Ott jelenek meg neked…” (2Móz 25,22)

Uram, ez a szentek szentje, a legeslegszentebb hely. A rézoltár áldozatának vérével, a mosdómedencében megmosva, a kenyérrel táplálva, fényeddel megvilágosítva, az illatáldozat füstjébe burkolva, a megnyílt kárpiton keresztül jövök. Krisztus által. Itt van e helyen a szövetség ládája, benne a manna, a kőtáblák és Áron vesszeje. Annak jelei, hogy a szövetséget Te kezdeményezted. Ott van a láda fölött a két kerúb, amelyek elzárták az élet fájához vezető utat, és most is őrzik szentséged helyét. De ott van a kegyelem fedele is, amelyre az engesztelő vér hull. Ezen a fedélen nyugszik a szemem, ott van a békességem. Semmi nem nyugtatja meg vádló lelkiismeretemet, csak a tudat, hogy a vér ott van a fedélen. Csak a kiáltás, hogy elvégeztetett! Elvégeztetett, ezért megbékéltetett! Itt, ezen a helyen a békesség. Te vagy a békesség. Ő a békesség. Ha Isten vele, ki lehet ellenem? Ha Krisztus velem, ki lehet ellenem? Te biztosan nem. És a Sátán sem. Ez a hely az Éden, és a visszanyert Paradicsom. A Te jelenléted. Egy vagyok veled. Ámen.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (40) – Ahogyan megparancsolta az ÚR

„Mózes így járt el: mindenben úgy járt el, ahogyan megparancsolta neki az ÚR.” (2Móz 40,16)

A héber szöveget olvasva írom ezeket a reggeli elmélkedéseket, és most elértem Mózes második könyvének a végéhez. A fejezet visszatérő mondata: „ahogyan megparancsolta az ÚR Mózesnek”. Khááser civvá Ádonáj et-Mose. (‎כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה). Ez a mondat hangzik el a 16., 19., 21., 23,, 25., 27., 29. és 32. versekben. Mózesnek mindent úgy kellett elkészíteni, ahogyan megparancsolta neki az ÚR.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (37) – A kerúbok és a láda fedele

„A kerúbok szárnya ki volt terjesztve fölötte úgy, hogy betakarták szárnyukkal a födelet. Egymás felé fordultak, de a kerúbok arca a fedél felé nézett.” (2Móz 37,9)

Vajon miért néztek a kerúbok a láda felé? A választ a 2Móz 25,22-ben találjuk: „Ott jelenek meg neked, és a födélről beszélek veled, a két kerúb közül, amelyek a bizonyság ládáján vannak: innen beszélek veled mindarról, amit majd általad parancsolok Izráel fiainak.” A kerúbok pontosan arra a helyre néztek, ahol az ember és Isten között megtörténhetett a találkozás. Ahol Isten újra beszélt az emberrel.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (29) – Megszentelem és Istenük leszek

„Megszentelem a kijelentés sátrát és az oltárt. Megszentelem Áront és fiait is, hogy papjaim legyenek. Izráel fiai között fogok lakni, és Istenük leszek. És megtudják, hogy én, az ÚR vagyok az Istenük, aki kihoztam őket Egyiptomból, hogy közöttük lakozzam én, az ÚR, az ő Istenük.” (2Móz 29,44-46)

Maga Isten választotta Izráel fiait a népéül, hogy Istenük legyen és közöttük lakjon. A szent Isten és a tisztátalan nép kapcsolatában azonban közbenjáróra és engesztelésre van szükség: ez ennek a fejezetnek is a legfőbb tanulsága. A főpap a közbenjáró, a kijelentés sátrához tartozó oltár pedig az engesztelés helye. Mindkettőnek szentnek kell lennie.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (28) – Hordozza a vétkeinket

„Készíts homlokdíszt színaranyból, és vésd rá úgy, ahogyan a pecsétgyűrűbe szoktak vésni: Az ÚR szent tulajdona! Fűzd kék bíbor zsinórra, és legyen a süvegen, a süveg elején. Legyen Áron homlokán, és hordozza Áron a szent dolgokban elkövetett bűnök terhét, amelyeket Izráel fiai a különféle szent ajándékokkal kapcsolatban követnek el. Legyen mindig a homlokán, hogy kedvesek legyenek ők az ÚR előtt.” (2Móz 28,36-38)

A főpap ruházata összetett és díszes volt. A ruházat része volt az efód, a hósen, a palást, a süveg, a csengettyű, a pecsétgyűrű, és a homlokdísz. Ez utóbbi aranyból volt, kék bíborzsinór segítségével volt a süveg elejére rögzítve, és rá kellett vésni: JHVH szent tulajdona (‎קֹ֖דֶשׁ לַֽיהוָֽה).

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK