Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

engesztelés

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (40) – Ahogyan megparancsolta az ÚR

„Mózes így járt el: mindenben úgy járt el, ahogyan megparancsolta neki az ÚR.” (2Móz 40,16)

A héber szöveget olvasva írom ezeket a reggeli elmélkedéseket, és most elértem Mózes második könyvének a végéhez. A fejezet visszatérő mondata: „ahogyan megparancsolta az ÚR Mózesnek”. Khááser civvá Ádonáj et-Móse. (‎כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה). Ez a mondat hangzik el a 16., 19., 21., 23,, 25., 27., 29. és 32. versekben. Mózesnek mindent úgy kellett elkészíteni, ahogyan megparancsolta neki az ÚR.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (37) – A kerúbok és a láda fedele

„A kerúbok szárnya ki volt terjesztve fölötte úgy, hogy betakarták szárnyukkal a födelet. Egymás felé fordultak, de a kerúbok arca a fedél felé nézett.” (2Móz 37,9)

Vajon miért néztek a kerúbok a láda felé? A választ a 2Móz 25,22-ben találjuk: „Ott jelenek meg neked, és a födélről beszélek veled, a két kerúb közül, amelyek a bizonyság ládáján vannak: innen beszélek veled mindarról, amit majd általad parancsolok Izráel fiainak.” A kerúbok pontosan arra a helyre néztek, ahol az ember és Isten között megtörténhetett a találkozás. Ahol Isten újra beszélt az emberrel.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (29) – Megszentelem és Istenük leszek

„Megszentelem a kijelentés sátrát és az oltárt. Megszentelem Áront és fiait is, hogy papjaim legyenek. Izráel fiai között fogok lakni, és Istenük leszek. És megtudják, hogy én, az ÚR vagyok az Istenük, aki kihoztam őket Egyiptomból, hogy közöttük lakozzam én, az ÚR, az ő Istenük.” (2Móz 29,44-46)

Maga Isten választotta Izráel fiait a népéül, hogy Istenük legyen és közöttük lakjon. A szent Isten és a tisztátalan nép kapcsolatában azonban közbenjáróra és engesztelésre van szükség: ez ennek a fejezetnek is a legfőbb tanulsága. A főpap a közbenjáró, a kijelentés sátrához tartozó oltár pedig az engesztelés helye. Mindkettőnek szentnek kell lennie.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (28) – Hordozza a vétkeinket

„Készíts homlokdíszt színaranyból, és vésd rá úgy, ahogyan a pecsétgyűrűbe szoktak vésni: Az ÚR szent tulajdona! Fűzd kék bíbor zsinórra, és legyen a süvegen, a süveg elején. Legyen Áron homlokán, és hordozza Áron a szent dolgokban elkövetett bűnök terhét, amelyeket Izráel fiai a különféle szent ajándékokkal kapcsolatban követnek el. Legyen mindig a homlokán, hogy kedvesek legyenek ők az ÚR előtt.” (2Móz 28,36-38)

A főpap ruházata összetett és díszes volt. A ruházat része volt az efód, a hósen, a palást, a süveg, a csengettyű, a pecsétgyűrű, és a homlokdísz. Ez utóbbi aranyból volt, kék bíborzsinór segítségével volt a süveg elejére rögzítve, és rá kellett vésni: JHVH szent tulajdona (‎קֹ֖דֶשׁ לַֽיהוָֽה).

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (36) – Átkozott haragjuk

„De Jákób ezt mondta Simeonnak és Lévinek: Bajba kevertetek, gyűlöltté tettetek engem ennek az országnak a lakói előtt, a kánaániak és perizziek előtt.” (1Móz 34,30a) Dinát megbecstelenítette Hámór, aki Sikemnek, egy kánaáni fejedelemnek volt a fia. Dina Lea gyermeke, Rúben, Lévi, Simeon és Júda húga. Barátnőket keresett a kánaáni lányok között, amikor Hámór meglátta, elkapta és megerőszakolta őt. Az elkényeztetett, gazdag herceg ezután úgy gondolta, Dina jó feleség lenne számára, ezért apjától azt kérte, szerezze meg neki a lányt. Sikem támogatja a fia vágyát, és hogy az ügyet...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK