Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

gonosz

Marx és Sátán

2022. február 8. | , , , | 21 Hozzászólások

Döbbenetes könyvet fejeztem be. A szerző Richard Wurmbrand romániai lelkész, aki tizennégy évet töltött kommunista börtönökben. Wurmbrandot Visky András erdélyi drámaírón keresztül szerettem meg. A Fogoly vagyok c. könyvecskében édesapja Wurmbrandról szóló visszaemlékezéseit szabdalta kiváló dramaturgiai érzékkel rövid történetfoszlányokra. Ezekből ismertem meg „Richárd rabbi” szárnyaló szellemét. Az én példányomba András a konyhaasztalukon tréfás üzenetet firkantott, utalva egy beszélgetésünkre: „Ádám! Ez itt egy fölfelé pörgető mókuskerék! Szeretettel, öleléssel: András. 2003. június 12.” Azóta végigolvastam Wurmbrand több könyvét, a Beszédek a magánzárkában-t másodszor is, a Mélységben járattad őket c. életrajzi regényét pedig a feleségemmel olvassuk éppen újra. Régi ismerősként köszöntöm a történeteit. Valóban fölfelé pörgettek. Egy viszont eddig kimaradt: a Marx és Sátán (Stephanus, 1997). Ez az a könyv, ami újdonságként robbant most a lelkembe.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (11) – Isten eszköze a gonosz

2020. november 1. | , , | 0 Hozzászólások

„Az ÚR pedig azt mondta Mózesnek: Azért nem hallgat rátok a fáraó, hogy minél több csodát tegyek Egyiptom országában.” (2Móz 11,9)

Az, ahogy Isten megkeményíti a fáraó szívét, paradigma a gonosz problémájának megértéséhez is. Az Exodusz narratívája világossá teszi, hogy maga Isten keményíti a fáraó szívét, azért nem engedi el országából Egyiptom ura a hébereket. A fenti mondat azt is konkrétan leszögezi, hogy a fáraó keménységének az a célja, hogy Isten minél több csodát tegyen Egyiptom országában. Vagyis Isten a gonoszt eszközül használja jó céljai megvalósulásához.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (20) – Megérett gonoszság

2019. december 16. | , , | 6 Hozzászólások

„Van két leányom, akiknek még nem volt dolguk férfival, kihozom hozzátok, és tegyetek velük, amit jónak láttok.” (1Móz 19,8a) Megterhelő és mélyen felkavaró történetről számol be a Genezis 19. fejezete. Az Ábrahám vendégségéből jövő férfiak megérkeznek Sodomába. Lót veszi észre őket a város kapujánál, és Ábrahámhoz hasonlóan földre borul előttük. Lót is megérzi, hogy ezek a férfiak az Isten küldöttei. Mivel este van, behívja őket a házába. Amikor ők azt válaszolják, hogy inkább a város főterén akarnak aludni, Lót ijedten unszolja őket, hogy fogadják el a vendégszeretetét. Lót pontosan tudja,...

bővebben

A nyitottság bölcsessége és ostobasága

2019. január 7. | , , , | 19 Hozzászólások

A posztkeresztény nyugati kultúrában az egyik legfontosabb piedesztálra állított erény a nyitottság. Ha valakit meg akarunk szégyeníteni, szűklátókörűnek nevezzük, viszont dicséretnek számít, ha egy embertársunkról azt mondjuk, hogy nyitott a gondolkodása vagy a világképe. Bizonyos értelemben az új nyugati kultúra egyik központi gondolata az inkluzivitás. Ami befogadó, az jó, ami kirekesztő, az rossz. Aki nyitott a tőle különbözőre, az újra, a másra, az erényes, aki védi a határait, elutasítja a tőle különbözőt, kizárja az életéből azt, amit gonosznak tart, az éretlen vagy ami rosszabb: maga...

bővebben

Nem szíve szerint szomorítja meg az embereket

2018. augusztus 31. | , , , | 19 Hozzászólások

Ha szeretnénk megismerni Isten legmélyebb indulatait a gonosz kapcsán, az egyik bölcs dolog, amit tehetünk az, hogy a kezünkbe vesszük és végigolvassuk az Ószövetség egyik legrövidebb költeményét, a Jeremiás siralmairól szóló könyvet. A könyv az ún. ünnepi tekercsek (Megillót) egyike, mert négy másik rövid könyvvel együtt a jeles ünnepeken olvasták fel a zsidók. Jeremiás siralmai Jeruzsálem Kr. e. 587-es pusztulását siratja. Felfoghatatlan tragédia volt ez Izráel népének. Az emberveszteség, az ellenség brutalitása, a nép szenvedése az ostrom alatt és után önmagában is leírhatatlanul szörnyű...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK