Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Folytatva a tizenöt éves hagyományt (azóta írom a Divinityt), az év utolsó napján a legjobb olvasmányélményeim következnek. Idén is visszatérő vendégeim voltak Chesterton és Han, de mivel róluk évek óta írok, ezúttal másokat emelek ki a megszokott három kategóriában: teológia, spiritualitás, kultúra.
Úgy másfél évtizeddel ezelőtt itt, a Divinity-n aggódtam amiatt, hogy az írógépekhez és a bakelit lemezekhez hasonlóan eltűnhetnek a nyomtatott könyvek is az életünkből. Akkoriban ezt írtam:
„Nem vagyok a technológia megszállottja, de nem vagyok a technológiai fejlődés ellen sem, ha annak van értelme. A nyomtatott könyvek eltűnését viszont egyelőre csakis veszteségnek élném meg, kifejezetten gyászolnám a sok évszázada bevált technológia halálát. Az ok egyszerű: szeretem a papírra nyomtatott könyveket. Szeretem a papír rugalmasságát és a könyv szagát. Az e-booknak nincsen szaga, és olyan merev, mint egy kőtábla. Szeretem, hogy a könyvet lapozni lehet – na nem egy gombra vagy nyílra kattintva, hanem kézzel, az ujjaimmal. A papírkönyvből melegség árad, az e-book fém és műanyag. Az e-book számomra drótanya, a papírkönyv a szőranya. Az e-book ráadásul képernyőt feszít közém és a szöveg közé, az olvasás így olyan, mintha egy rabot látogatnék meg, akivel csak ablaküvegen át beszélhetek. Az e-book börtönbe zárja a szöveget, melynek őreiben egyáltalán nem bízom. (Volt más is, akinek elvesztek már digitálisan tárolt adatai?) Az e-book számomra virtuális valóság. A nyomtatott könyv a valóság. Az a valóság, ami a polcomon van, nem az, ami áramköröktől és mikrovezetékektől függ.”
A Big Tech szép új világában (amely kezd az Aldous Huxley által elképzelt önkéntes pokol-paradicsomhoz hasonlítani), ahol saját ideológiával rendelkező új hírmonopóliumok veszik át az életünk és a gondolataink feletti ellenőrzést, és ahol algoritmusokkal és egyre nyilvánvalóbb cenzúrával alakítják az észlelésünket és az ebből felépülő tudásunkat, bennünket pedig adatként adnak és vesznek, nekünk is új szokások kialakítására van szükségünk, ha szeretnénk viszonylag széles látókörű emberek maradni. Rengeteg dolgot lehetne mondani, ami segít a tájékozódásban, én most hadd adjak öt egyszerű tanácsot.
A karantén idején hétről hétre könyvajánlókat tettem fel a Divinity facebook oldalára. Ezeket most egyben ide is kiteszem.
Mostantól rendszeresen ajánlok olvasmányokat, mert a bezártságban a könyvek által világok nyílhatnak meg előttünk. Magyar és angol nyelvű könyvek egyaránt lesznek majd a válogatásban, mégpedig a Divinity-n megszokott három kategóriában: 1) teológia, 2) spiritualitás, 3) kultúra.
A könyvek mindig sokat adtak nekem. Másodikos koromban toporzékoltam, hogy el kell olvasnom a Bogáncsot, de aztán nagyon tetszett, azt hiszem, akkor szerettem meg az olvasást. Azóta minden könyv egy-egy ablak, mely izgalmas, új világokat nyit meg előttem. A nehéz olvasmányokat kihívásként fogom fel. Ha elkezdek egy könyvet, ritkán fordul elő, hogy nem fejezem be. Szeretem a mély gondolatokat, talán emiatt fárasztanak viszont a túlzottan gyakorlatias könyvek, melyeknek nem látom az elméleti megalapozottságát. Az olvasás egyébként is időigényes, ezért imádkozva választom ki az olvasmányaimat....
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK