Tűzfal néven új podcastet indítottunk Bolyki Laci barátommal. Kereszténységről és kultúráról fogunk rendszeresen beszélgetni. Laci zenész, lelkigondozó, én teológus vagyok és esszéíró, de mindketten igehirdetőként is szolgálunk a gyülekezeteinkben, és időnként könyveket is írunk. A Tűzfal podcastünkben hívőknek szeretnénk segíteni a világ megértésében, nem hívőknek pedig a keresztény hit megértésében. Közben mi magunk is folyamatosan tanulunk. Azt tervezzük, hogy havonta két epizóddal jövünk ki. Az első rögtön egy izgalmas téma: Salemi boszorkányok. Arthur Miller drámája egy valós esetet dolgoz fel a puritán Új-Anglia történetéből, amit egy remek szereposztású, katartikus filmre is adaptáltak, mi pedig elsősorban ezt a filmet és a történet tanulságait beszéljük át. Az epizódban szó lesz Istenről, ördögökről, romantikáról, valamint a kereszténység társadalmi szerepéről is. Hallgassátok meg a Spotify-on vagy nézzétek meg a Tűzfal YouTube csatornáján!
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
kultúra
A világnézet előbb van, mint a politika
A magát többnyire nem különösebben barátságos embernek mutató Hont András – a HVG volt újságírója – a minap egy nagyon fontos dolgot mondott ki a magyar társadalom és a politika kapcsolatáról. „Az a helyzet, hogy ez a fajta világi, ellenzéki – mittudomén milyen – közvélemény semmit nem fog megérteni Magyarországból addig, amíg fel nem fogja azt, hogy vannak olyan közösségek, vannak olyan hagyományok, amelyek Fidesztől függetlenül léteznek. Számukra az, hogy eucharisztikus világkongresszus van, az nem egy politikai esemény.”
Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (21) – Felkavaró
„Ha valaki rabszolgáját vagy rabszolganőjét úgy megüti bottal, hogy az meghal a keze között, annak bűnhődnie kell. De ha egy vagy két napig még életben marad, ne bűnhődjék az ura, hiszen a saját pénzéről van szó.” (2Móz 21,20-21)
Vannak olyan mondatok a Bibliában, amelyeket zavarunkban néha legszívesebben elrejtenénk, nehogy egy kétkedő vagy hitetlen ember véletlenül meglássa. Ez a két mondat pont ilyen. Először is mit keres a Tórában a rabszolgaság intézménye? Miért engedélyez ilyet a Mindenható? Hogy szabályozhat olyan gonosz intézményt, mint a rabszolgaság? Másodszor mi az, hogy ha a rabszolga nem hal bele az ütésbe, akkor az ura büntetlen marad, hiszen csak az ő pénze bánja? Hogyhogy büntetlen marad? Miért marad büntetlen? Mi ez egyáltalán? És hogy kerül a Bibliába?!
Miért éppen a saját kultúránk ítéletében bízzunk?
Tim Keller Hit és kételkedés c. nagyszerű könyvében körüljár néhány ellenvetést, ami a keresztény hittel szemben manapság gyakran előkerül. Az egyik ilyen ellenvetés azzal kapcsolatos, hogy a Szentírás erkölcsét a mostani nyugati kultúra több ponton kifejezetten erkölcstelennek tartja (olyan területeken, mint például a női egyenjogúság, a háborúk, a homoszexualitás, a kizárólagosság, vagy a bűn és ítélet kérdése). Miért kövessük olyan könyv erkölcsi útmutatásait, amelynek nyilvánvalóan hibásak az erkölcsi ítéletei? – szól az ellenvetés. Vajon mit lehet erre válaszolni, különösen, ha...
Tim Keller kulturálisan érzékeny ellenkultúrája
Minden kornak vannak evangéliumi lelkészei, akikre azért tekintenek széles körben példaként, mert sikerül úgy megélniük a kor kihívásait, hogy az egyrészt hiteles, másrészt hűséges az evangéliumhoz, harmadrészt érezhetően segítséget jelent sokaknak, akik nem csak kérdéseket tesznek fel, de valódi válaszokat is keresnek. A huszadik század második felében ilyen vezetők voltak John Stott és Francis Schaeffer. Bibliára alapozott és kulturálisan érzékeny szolgálatuk globális hatást fejtett ki, ami ma is érezhető. Az ezredforduló és az azóta eltelt másfél évtized nemzedéke számára hasonló szerepet...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK