A nagy tolongás miatt nehéz volt idén döntenem, hogy mely könyvek kerüljenek fel a listára. Igaza van a Prédikátornak: „a sok könyv írásának nincs vége”, és ott a sok régi is. Előkerült újra Kierkegaard (Félelem és reszketés harmadszor; C. Stephen Evans Kierkegaard: An Introduction kötete másodszor), folytattam a tavaly megkezdett Newbigin-szálat (Proper Confidence és Foolishness to the Greeks újraolvasva; The Other Side of 1984 először) és a Han-szálat (Mi a hatalom?; Csillapító társadalom; A szép megmentése), de annyi más izgalmas olvasmányélményem is volt, hogy inkább azok közül fókuszálok némelyikre, emezeket pedig most szeretettel elengedem.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
N. T. Wright
Nem az a fajta homoszexualitás?
A homoszexuális párkapcsolatban élő Hodász András nemrég Kolozsváron fejtegette azt az ismert teológiai érvet, hogy a Biblia héber szövege „egészen másképp mutatja be a homoszexualitást, mint amit általánosan gondolunk, elfogadunk ezzel kapcsolatban”. Hodász szerint abban az ókori világban „mindenki 16 évesen megházasodott, mert ez volt a szabály, és a homoszexualitás kiélésének két módja volt: a házasságtörés, vagy leigázott népek megerőszakolása”. Hodász itt a homoszexualitással kapcsolatos revizionista bibliaértelmezés egyik legfontosabb toposzát ismétli meg: az a fajta homoszexualitás, amiről a Biblia beszél, nem olyan párkapcsolat, amit ma számos egyházi körben megáldanak, ezért nekünk is, akik eddig ezt még nem tettük meg, újra kell gondolnunk a homoszexualitáshoz való teológiai hozzáállásunkat. A revizionista magyarázatok szerint a Bibliában olvasható homoszexualitás inkább a pederasztiára (fiatalkorúakkal való szexuális kapcsolat) vagy valami barbár, erőszakos közösülésre utal, nem felnőttek közötti konszenzuális, szereteten alapuló, hűséges viszonyra. Azt ugyanis az ókor még nem ismerte, ezért a mi korunk más kérdéseket tesz fel a homoszexualitással kapcsolatban, mint amelyekre a Biblia reagál. De vajon igaz ez?
Legjobb olvasmányaim 2015-ben
Szokásomhoz híven év végén most is összegyűjtöttem a legjobb olvasmányaimat. Több kifejezetten hosszú köteten rágtam át magam idén, ezért kevesebb könyvet tudtam végigolvasni, mint máskor, de így is sok jó élményem volt. Voltak olyan könyvek, amelyektől többet vártam. Ilyen volt például Flaubert-től a Salambo, vagy Goldingtól A torony, illetve régi hithősömtől – Sundar Singhtől – a Látomások a szellemvilágról című (már-már spiritizmusba hajló) spirituális kotyvalék. Viszont klassz felfedezéseim is voltak és rendkívül kellemes meglepetések is értek. A hagyományos három kategóriában (teológia,...
JVG (6) – Hazatért-e a tékozló történelem?
Ez lesz az utolsó bejegyzésem N. T. Wright Jesus and the Victory of God c. történeti monográfiájáról. Ezúttal teológus kételyeimet fogalmazom meg a könyv egyik fő célkitűzésének elérésével kapcsolatban. A JVG céljának – valamint esetleges sikerének vagy kudarcának – bemutatásához és értékeléséhez magától Wrighttól kölcsönzök egy metaforát. Wright projektje – Wright szerint – olyan, mint a tékozló fiú hazatérése. A „tékozló fiú” a felvilágosodás szkeptikus országában csellengő történelem, az „atyai ház” a hagyományos keresztény teológia, az otthon maradt „idősebb testvér” pedig a...
JVG (5) – Jézus tévesen lőtte be eljövetele időpontját?
N. T. Wright Jesus and the Victory of God c. könyvének egyik legfontosabb célkitűzése, hogy megmutassa a kivezető utat a Schweitzerstrasséról, anélkül, hogy átterelne bennünket a vele párhuzamosan haladó Wredebahnra. A Schweitzerstrasse a keresztény hit számára azért jelent zsákutcát, mert arra a schweitzeri tézisre épül, hogy Jézus küldetése tragikus kudarcban végződött, hiszen az Emberfia nem jött el ahhoz a generációhoz, amelynek megígérte, hogy meglátja közeli eljövetelét. A Schweitzerstrassén lényegében mindenki abból a feltételezésből indul ki – és sokan járnak ezen a teológiai...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK