A szokásos életrajzi előadások idei témájának Abraham Kuypert, Hollandia egykori miniszterelnökét választottam, aki mellesleg református teológus és lelkipásztor is volt, meg egy felekezet, egy politikai párt és egy egyetem alapítója, emellett újságokat is szerkesztett, könyveket is írt, sőt, iskolarendszert is szervezett. És ami még fontosabb: megtért, újjászületett keresztény volt, aki mélyen meghajolt Isten előtt. Ebben az előadásban úgy beszélek róla, mint konfesszionalistáról, gyakorló hívőről, és olyan emberről, aki hatással volt a kultúrára. Kuyper komolyan vette, hogy Krisztus úr, nem rejtette véka alá a gyertya fényét, hanem világított az egyre sötétebb, szekulárissá váló, modern világban, és nekünk is példát adott, hogyan legyünk nulla-huszonnégyben keresztények. Az előadásból kiderül, mi köze ennek a blognak Kuyperhez, és az is, hogy mi a tétje a demokratikus választásoknak.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Szabados Ádám
Arvo Pärt hitvallása
Nem volt könnyű hitvallónak lenni a szovjet kommunizmus idején. A Tűzfal podcast hatvannyolcadik részében Arvo Pärt észt zeneszerző Credo és Summa című zeneművein keresztül a Niceai hitvallásról beszélgetünk, és hogy ő hogyan vallotta azt meg a zene nyelvén, ellenséges közegben. A beszélgetést megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
Ha nem olvassuk a Bibliát, Istent sem fogjuk megismerni
Isten megismerése szoros kapcsolatban van a Bibliával. Tudhatunk róla dolgokat, hiszen a teremtésben is kijelentette hatalmát és istenségét, de ez kevés. A Westminsteri hitvallás így fogalmaz: „Bár a természet világossága, a teremtés és gondviselés munkája oly mértékben tanúskodnak Isten jóságáról, bölcsességéről, és erejéről, hogy az ember nem mentegetőzhet, ezek mégsem elégségesek, hogy Istennek és az ő akaratának arra az ismeretére juttassanak, amely szükséges az üdvösséghez.” (I.I.) A Teremtő ezért évezredek óta prófétákon, apostolokon, szentírókon keresztül beszél önmagáról és a velünk kapcsolatos akaratáról. „Isten sokkal nyilvánvalóbban és teljesebben tárja fel magát szent és isteni Igéjében, mint amennyire az szükséges ebben az életben, saját dicsőségére és a mi üdvösségünkre” – mondja a Belga hitvallás 2. cikkelye.
Ismerjük Istent?
Érdekes hasonlattal kezdődik J. I. Packer Knowing God című könyvének 1972-es előszava: „A bohóc vágyhat úgy Hamlet szerepére, ahogy én vágytam könyvet írni Istenről.” Ebből a vágyból annak idején nagyon fontos könyv született. Packer gyakorlati indíttatású iratfüzérnek, kis értékezések sorozatának nevezi, azonban ma már széles nemzetközi olvasóközönség tanúsítja, hogy jóval többről van szó. Koherens teológiát közvetítő modern klasszikusról, amely az igaz istenismeretre tanít. Időszerűségén semmit nem koptatott az első megjelenés óta eltelt negyvenvalahány év.
Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (2) – Ugyanúgy, ahogy Izráel
„Széírben meg a hóriak laktak azelőtt, de Ézsau fiai elfoglalták a birtokukat, kiirtották maguk elől őket, és a helyükbe telepedtek, ugyanúgy, ahogyan Izráel bánt azzal a földdel, amelyet az ÚR adott neki birtokul.” (5Móz 2,12)
Izráel egyedülálló szerepe vitathatatlan az Ószövetségben. Vitathatatlan az is, hogy az ÚR adta nekik Kánaán földjét birtokul. Azonban érdekes részletek bukkannak fel ebben a fejezetben, amelyeket bibliaolvasókként gyakran figyelmen kívül hagyunk. Ilyen például az, amit a szöveg több környező néppel kapcsolatban hangsúlyoz.

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK