A Tűzfal podcast hatvanhatodik részében folytatjuk a beszélgetést Abraham Kuyper holland miniszterelnök Kálvinizmus és modernitás c. könyvéről, és Kuyper segítségével ezúttal azt beszéljük át, hogyan hatott a kálvinista világnézet a tudományra, a művészetre, és hogyan hathat a jövőnkre. Talán furcsa a kálvinizmus kapcsán a tudományról beszélni, még inkább a művészetekről, de lesz egy-két meglepő gondolat. Izgalmas végiggondolni azt is, hogy Kuyper szerint mi lehet a kálvinizmus jövője, és úgy egyáltalán, merre tart a nyugati történelem. Az epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Divinity
Apologetika Charlie Kirk után
Hadd ajánljak a figyelmetekbe egy rendkívül elgondolkodtató, fontos előadást. Aki olvasta Hamar Dávidtól ezt az októberi cikket, annak nem lesz újdonság az előadás tartalma, ennek ellenére érdemes meghallgatni, mert a személyes hangvétel miatt máshogy csapódik le, és vannak benne új gondolatok is. Hamar Dávid az Evangéliumi Fórumon a világban végbement kulturális változásról beszélt, és arról, hogy miért fémjelzi ezt a változást Charlie Kirk meggyilkolása, és mit jelent ez a változás a keresztény hitvédelem számára. Az előadást itt tudjátok megnézni: Apologetika Charlie Kirk után.
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (36) – Korlátok között
„Ezt parancsolja az Úr Celofhád leányainak: Menjenek feleségül, ahova jónak látják, de csak olyanhoz mehetnek feleségül, aki atyjuk törzsének a nemzetségéből való.” (4Móz 36,6)
Egy korábbi fejezetben Celofhád leányai vetették fel a problémát, hogy ha egy családban nincs férfiörökös, lehetséges-e az öröklés leányágon. Az ÚR válasza az volt, hogy igen. Most ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban merül fel egy újabb probléma: ha egy leányörökös más törzsbelihez megy férjhez, a leány törzsének birtoka átkerülhet egy másik törzshöz, hiszen vagy a gyermekek fogják apjuk törzse szerint tovább örökölni a földet, vagy a jubileum évében válik hivatalossá és véglegessé az új törzs javára a tulajdon újrarendezése. Ez azonban ellentétes azzal, hogy a törzsek sorsvetés révén kapták a földterületet birtokol, és ez megmásíthatatlan. Mi a teendő?
Szeretet és kard
A politikáról alkotott keresztény szemléletünk gyökeresen megváltozhat, ha azt az egyetlen dolgot megértjük, hogy hogyan kapcsolódik össze Pál Rómaiakhoz írt levelének 12. és 13. része. A 12. részben az egyéni elhívásokról, a szeretetről, a reménységről olvasunk, és hogy ne álljunk bosszút magunkért. A 13. részben pedig az államról van szó. Ez a két téma sokszor szétesik az olvasók fejében, vagy egymástól független témákként helyezzük őket a teológiánk polcaira. Azonban ha megértjük, hogy a kettő hogyan kapcsolódik, az államról alkotott felfogásunk is jelentősen megváltozhat.
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (35) – Az emberi élet értéke
„…a menedékvárosban kell laknia a főpap haláláig. Csak a főpap halála után térhet vissza a gyilkos a saját földjére.” (4Móz 35,28)
Azok számára, akik véletlenül öltek (mert mondjuk építkezés közben egy elejtett kő agyonütött egy másik embert), menedékvárosokat létesítettek Izráelben. Hat ilyen város volt. A gyilkos a hozzá legközelebbibe menekülhetett, ahol meghúzódhatott, ha valóban nem szándékos volt a tette. A várost azonban nem hagyhatta el egészen addig, amíg az aktuális főpap élt. De miért kellett így bűnhődnie, ha egyszer nem volt a tette szándékos?

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK