Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

Az apologetikában nem csak analitikus filozófiai érvekre van szükségünk

Apologetikai szempontból rendkívül hasznosnak tartom, amit az elmúlt évtizedekben keresztény filozófusok (pl. Alvin Plantinga, Richard Swinburne, William Lane Craig) az analitikus filozófiai hagyományon belül mozogva letettek az asztalra. Az aufklérista nyugati szekularizmus részben a klasszikus istenérvek cáfolatain nyugszik, ezért megkerülhetetlen ezeknek a vitáknak az újranyitása és az ellenérvek hadrendbe állítása, ha azt szeretnénk megmutatni, hogy a keresztény hit alapjai nem feltétlenül észszerűtlenek vagy könnyen zárójelbe tehetők. Plantinga és mások az angolszász analitikai hagyományon belül nyitották újra tágra a kapukat a megértést kereső hit előtt, ezzel nagy szolgálatot tettek azoknak, akik a klasszikus apologetika eszköztárával igyekeznek megvédeni a keresztény hit igazságát.

bővebben

Jézus és a lenézés arcai

Jézus szereti a lenézett prostituáltakat. Jézus szereti a lenézett vámszedőket. Jézus szereti a lenézett homo-, bi-, inter- és transzszexuálisokat, vagy akiket mostanában így neveznek. Jézus szereti a panelban lakó lenézett prolikat és a szakadt nylonzacskóval sétáló hajléktalanokat. Jézus szereti a lenézett nőket. Jézus szereti a lenézett cigányokat. Jézus szereti a lenézett III/3-as ügynököket, akiknek életműve mindössze egy nyomorúságos hatos karton. Jézus szereti a lenézett átlagpolgárokat, akikben nincs semmi különös, egyszerűen csak normális, csendes, középszerű életet akarnak élni.

bővebben

Jordan Peterson: Rakj rendet magadban!

A Különvélemény podcast 7. részében folytatjuk a Jordan Petersonról szóló beszélgetést, ezúttal a 12 szabály az élethez c. könyvét vitatjuk meg. Imre is és én is elmondjuk, mi az, ami a könyv gondolataiból személyesen a leginkább hatott ránk. Szóba kerül a gyermeknevelés kérdése, illetve az, hogy miért fontosabb előbb rendet raknunk magunkban, mielőtt nekifognánk a világ rendbetételéhez. A beszélgetést itt vagy itt tudjátok meghallgatni.

bővebben

Megháborodott erények hatalmaskodása

Katolikus püspökök tiltakoznak, mert az új skót törvények értelmében Skóciában hamarosan át kellene írni a Bibliát és a keresztény kátékat, ha a hívők nem akarnak gyűlöletbeszéd miatt bíróság elé állni. A fenyegetés valós. A Biblia nem PC-konform könyv, tele van őszinte, nyers szavakkal, elborzasztó történetekkel, és bár az Isten emberszeretete, könyörülete és irgalmassága áll a középpontjában, a bűnt bűnként, a gonoszt gonoszként, a céltévesztést céltévesztésként kezeli, és ehhez nem a progresszív mércéket és ajánlásokat alkalmazza. A Biblia és a keresztény hitvallások makacsul ellenállnak a kötelező haladásnak, ezért az összeütközés régóta borítékolható. Ez a konfliktus viszont azért különösen nehéz, mert a posztkeresztény progresszió bibliai erényekkel hadakozik a Biblia ellen.

bővebben

A transzneműség normalizálásával a romantika váratlanul célba ért

Az a különös jelenség, hogy a világ sok országában a transzneműség a társadalmi norma és a jogrend részévé vált, megbontva a nemek szilárd kettősségét, a romantika paradox és – a szó drámai értelmében vett –tragikus célba érése. Semmiképpen ne menjünk el a jelenség mellett, mert mindennél erőteljesebben mutatja, milyen mélyen átformálta a nyugati embert az a romantikus hiedelem, hogy amit belül érzünk, az az igaz. Tévedés ne essék, a romantika mint mozgalom maga is céltévesztett. Amikor Saint-Exupéry megfogalmazta, hogy „jól csak a szívével lát az ember”, nem úgy értette, hogy a szív érzései figyelmen kívül hagyhatnák a külső valóságot. Exupéry hitt a kötelességben („Felelős vagy  rózsádért!”), egyszerűen csak a nyilvánvaló tényt mondta ki, hogy az ész és a megfigyelés kevés az észleléshez, a legbelső intuícióink nélkül vakok vagyunk a valóság lényegére. A romantika viszont ennél jóval messzebb ment, mert a szív vágyait olyan belső iránytűvé tette, amelyhez nincs hozzárendelve, hogy merre van a poláris észak.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK