Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Bibliai teológia

Az Isten országa (2) – Akik várták

2021. december 27. | , | 5 Hozzászólások

Lukács evangéliuma három zsidó emberről is beszél, akik várták Isten uralmának eljövetelét és hitték, hogy az Jézussal érkezett el. Az egyikük Simeon volt. „Íme, élt egy ember Jeruzsálemben, akinek Simeon volt a neve. Igaz és kegyes ember volt, várta Izráel vigasztalását (προσδεχόμενος παράκλησιν τοῦ Ἰσραήλ), és a Szentlélek volt rajta. Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát. A Lélek indítására elment a templomba, és amikor a gyermek Jézust bevitték szülei, hogy eleget tegyenek a törvény előírásainak, akkor karjába vette, áldotta az Istent, és ezt mondta: ’Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak, és dicsőségül népednek, Izráelnek.’” (Lk 2,25-32)

bővebben

Az Isten országa (1) – Betelt az idő

2021. december 23. | , , , | 3 Hozzászólások

Az evangéliumokat olvasva feltűnő, milyen nagy hangsúlyt kap bennük egy téma: az Isten országa. Az Isten országa (ἡ βασιλεία τοῦ θεου) Jézus tanításának a középpontjában áll. Jézus újból és újból az Isten országáról beszél, az Isten országát illusztrálja, az Isten országára keres példázatokat, az Isten országába való bemenetelre hív, és az Isten országa eljöveteléért való imára buzdít. Ha figyelmen kívül hagyjuk az Isten országa témáját, egyszerűen nem érthetjük meg sem Jézust, sem az evangéliumot. Az Isten országáról szóló tanítás nélkül az evangéliumi teológiából és lelkiségből valami esszenciális elem mindig hiányozni fog. Ebben az új sorozatban ezért most az Isten országára szeretném ráirányítani a figyelmet. Kezdjük ott, ahol Márk evangéliuma kezdi Jézus szolgálatát.

bővebben

ELIZEUS-TERZINÁK

2021. december 19. | , , , , , , | 1 Hozzászólás

A terzina a Commedia versformája volt, amelynek főbb jellemzői a hármasrím, a jambikus időmérték, a meghatározott szótagszám. Elizeus történetének újrameséléséhez alkalmasnak találtam ezt a formát, de ahogy élesebb szemű olvasóim azonnal látni fogják: az időmérték követelményének nem tettem eleget. Mentségemre szolgáljon, hogy Dante kiváló fordítói is megbontották a terzina szabályait: Nádasdy a rímeket hagyta el, Babits időnként a jambikus ritmust. Nem mérem magam hozzájuk, Dante mesterhez különösen nem, részemről a jambusokról való lemondás talán csak a tanonc tiszteletlensége a techné iránt. Az ok az eredményhez hasonlóan prózai: nem tudtam elbocsátani egy-egy kedves képet, gondolatot, szót, tipológiát, és úgy gondoltam, a modernitásban ezt már talán megtehetem. A rímhez és a szótagszámhoz viszont mereven ragaszkodtam. De leginkább ahhoz, hogy hű legyek a bibliai Elizeushoz, akiről most mesélni akarok.

bővebben

Tartalom a forma ellen – újabb válaszcikk született az egyházak közös nyilatkozatára

2021. december 18. | , , , , , , , | 14 Hozzászólások

Úgy látszik, éppen az adventi időszakban robbant az az időzített bomba, amit az LMBTQ-témák tisztázatlansága helyezett el a nagyobb egyházakban. A gyújtózsinór a Novemberi állásfoglalás és az egyházak közös megszólalása volt. A Felszabtér ellennyilatkozata után a Kovász Közösség honlapján is megjelent egy válaszcikk a tizennégy magyarországi felekezet házasságról, családról és emberi méltóságról szóló december 9-i közös nyilatkozatára. A válaszcikk szerzői: Laborczi Dóra, Nagy Károly Zsolt, Mikó-Prém Alexandra, Radvánszki Péter és Tarcsay Tibor. A cikk címével (Az emberi méltóság alapja nem a házasság) maradéktalanul egyetértek, másokkal együtt én is ezt kifogásoltam a közös nyilatkozatban, a cikk tartalmát azonban őszintén szólva még értelmeznem is nehéz volt, annyira sok dolog gabalyodik benne össze egymással.

bővebben

Sorozat az istenképű emberről

2021. szeptember 17. | , , , , , , , , , , , | 0 Hozzászólások

Jakus Ágnes, a parokia.hu újságírója álmodta meg azt a hatrészes cikksorozatot, amiben néhány cikk megírásával én is részt vettem. A miniprojekt célja az volt, hogy az ember istenképűsége fényében beszéljünk a keresztény életről, a kreativitásról, a megszentelődésről, az egyházról, az imádságról és az ember világban betöltött küldetéséről. Örömmel írtam meg a rám bízott cikkeket, mert a témafelvetés szerintem is fontos és kiemelt figyelmet érdemel. A megvalósult kereszténységből ugyanis gyakran hiányzik a szó legszorosabb értelmében vett emberség, ami nélkül pedig nincs egészséges, igaz lelkiség. Ági az első cikket Hamar Danira, a másodikat Földesi Barnabásra, a többit rám bízta. Jó szívvel ajánlom a sorozatot, szerintem érdemes elölről, egészében végigolvasni!

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK