Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
A Tűzfal podcast negyvenhetedik epizódjában az Ádám almái című dán filmklasszikus alapján beszélgetünk valóságtagadásról, a gonosz valóságáról, és a kereszt paradox, újjászülő csodájáról. Egy zseniális film felkavaró szimbólumain keresztül jutunk el az evangéliumig. A mostani epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján, vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
Korábban írtam már arról, hogy az eszkatológiánk miképpen befolyásolja azt, ahogy a kereszténység kulturális hatásáról gondolkodunk, főképp hogy mennyire vagyunk optimisták vagy pesszimisták ezzel kapcsolatban. Hadd hívjam most fel a figyelmet a teológia és a társadalomkép kapcsolatának egy sajátos, talán azt is mondhatnánk, hogy extrém formájára, annak a közösségnek az eszkatológiájára, amely a végidők (maradék) népeként gondol önmagára és prófétai küldetésére. A hetednapi adventizmusról van szó, és arról, hogy gondolkodóik milyen szemüveggel néznek a világban zajló folyamatokra, és milyen előjelekkel látják el azokat. Ez ugyanis egy kívülállók számára többé-kevésbé rejtett kapcsolat, amiről egyáltalán nem baj, ha tudunk.
Hitben való hajótörések csak látszólag történnek egyik napról a másikra. Maga a hajótörés persze gyorsan és drámai módon zajlik le, de rendszerint megelőzik rossz döntések, és számos egyéb összetevő, amelyek okait nehéz utólag kibogozni. Mint a repülőgép-szerencsétlenségeknél. Gyerekkoromban tátott szájjal néztem a megmeneküléssel végződő Airport filmeket, manapság inkább a tragédiákat utólag rekonstruáló Mayday dokumentumfilmeket nézem, de közös bennük, hogy vagy az okokból vezetik le a kibontakozó katasztrófát, vagy a bekövetkezett katasztrófától kutatják visszafelé az okokat. Az okok általában emberi hibák, mulasztások, természeti jelenségek, és nem várt események valamilyen elegye. A katasztrófának van története, és a történet kezdete lehet akár egy kispórolt csavar vagy valamilyen emberi gyarlóság is, amilyen a gőg, a hiúság vagy mondjuk a hanyagság. Pont mint a hajótöréseknél.
A teológiatörténet tele van a bibliaértelmezés helyes módszeréről szóló vitákkal, és ma is sorra születnek az exegetikai és hermeneutikai tévedésekre rámutató könyvek és tanulmányok. Ezek általában hasznos olvasmányok, ha nem is mindegyik az, de hadd mutassak most négy módszertani hibát a bibliaértelmezésben, amelyekre maga Jézus hívja fel a figyelmünket. Íme az első:
1) „Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot, és mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen.” (Jn 5,39-40)
A Tűzfal podcast negyvenegyedik részében Hodász András „Égbekiáltó bűn a homoszexualitás?” című youtube videójára reagálunk. Ha emlékeztek, írásban már válaszoltam a videóra, de most Bolyki Lacival együtt szóban is megtesszük. Azért, mert fontos. Fontos, mert András az egyik cikkemmel vitatkozik, de nem hangoznak el az érvek. Fontos, mert a videó súlyos kérdéseket vet fel és sokakra hatással van. Fontos, mert örök sorsokról van szó. A beszélgetésünket megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján, vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK