Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Hú, nagyon érdemes végignézni a The Chosen (A kiválasztottak) 5. évadát is! Igaz, nekem picit döcögősebben indult, mint a korábbiak, de fokozatosan egyre jobb lesz, és micsoda fináléba torkollik! Az évad a Gecsemáné kertjében ér véget, ehhez a helyszínhez kapcsolódik néhány erős érzelmi reakcióm.
„A nyolcadik napon… egy bikát…” (4Móz 29,35-36)
Amikor Mózes a lombsátrak ünnepén (Szukkót) bemutatandó áldozatokról ír, a hét napon át ismétlődő áldozatok monotonitását egyetlen részlet töri meg: a bikák száma. Első nap tizenhárom bikát kell bemutatni égőáldozatul, második nap tizenkettőt, harmadik nap tizenegyet, negyedik nap tízet, ötödik nap kilencet, hatodik nap nyolcat, hetedik nap hetet, és végül a nyolcadik napon mindössze egyet. Mi ennek a jelentése?
Felismerjük-e a meglátogatás idejét? A Tűzfal podcast hatvanharmadik részében Tolsztoj (?) ismert novellájáról és a megtestesülésről beszélgetünk. Valamint több kapcsolódó témáról, ami személyessé is válhat számunkra. Az epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcast-en is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
Az elmúlt évtized egyik meglepő fejleménye, hogy az amerikai keresztény világban megerősödött azok tábora, akik posztmillennista eszkatológiát vallanak. Amikor az 1990-es években elmerültem a különböző végidős modellek tanulmányozásában, a posztmillennista szemlélet annyira egzotikusnak és anakronisztikusnak számított, hogy alig lehetett kortárs teológust találni, aki képviselhette volna. Loraine Boettner volt szinte az egyetlen, aki a képzettebb teológusok eszébe jutott, esetleg még Iain H. Murray, aki megírta a The Puritan Hope című művét, rajtuk kívül viszont csak régi puritánok (mint Jonathan Edwards) és kihalófélben lévő, teljesen marginális teonomista dinoszauruszok (mint R. J. Rushdoony). A nyugati világ keresztény szempontból pedig utána nem jobbra, hanem rosszabbra fordult: derűlátásra nem volt különösebb ok, pesszimizmusra annál inkább. Úgy tűnt, a posztmillennizmus optimista szemlélete a keresztény kultúrával együtt vált a múlt részévé.
„Fűtő Róbert olyan könyvvel ajándékozza meg a magyar hívő olvasóközönséget, amelynek szemlélete érthetővé teszi a nagy bibliai történetet, és azt, hogy mi hol helyezkedünk el abban. Örülök a megjelenésének, megérdemli a figyelmet.” A még kiadás előtt álló kézirat elolvasása után küldtem ezt az ajánlást Az életünk története című könyvhöz, amit a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány jóvoltából végre a kezemben tarthatok.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK