A családi kör közepén: asztal vagy képernyő?
Családban élőkhöz szeretnék most szólni, az asztal szerepéről. Generációk nőttek fel Arany János Családi kör című versén, melyben az asztal egy szegény családot és egy sebesült katonát tesz pillanatok alatt valódi közösséggé. Az asszony „Kiteszi középre a nagy asztalszéket / Arra tálalja fel az egyszerű étket”. A férj unszolja, hogy ő is üljön le: „Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek, – / Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.” Az asztal emberléptékű kört rajzol a család számára, hogy apa, anya és gyermekek mesterkéltség és feszengés nélkül köré gyűljenek és egymás felé...
Milyen forrásokból ismerjük meg az első századi judaizmust?
Vajon milyen lehetett Jézus korában a zsidók hite? Az Újszövetségből sok dolog kiderül, de van-e információnk a zsidó hitgyakorlásról más forrásokból is? Ahhoz hasonlított a zsidó vallás, amilyen a judaizmus egyik vagy másik ága ma, vagy egészen más volt? Milyen forrásokból ismerhetjük meg az első századi judaizmust, azt a judaizmust, amelyben Jézus és az első tanítványok életek? A héber Biblia (protestáns Ószövetség) utolsó könyve évszázadokkal Jézus kora előtt íródott, a zsidó vallásgyakorlás sok változáson mehetett át ebben az időszakban. A Talmud évszázadokkal a kereszténység kezdetei...
Dömdödöm és a Logosz
Ma lenne hetvenötéves Lázár Ervin, aki megteremtette Dömdödöm alakját, egy szavakba belefáradt nemzedék ikonját. Dömdödöm mindig úgy mondja ki a kimondhatatlant, hogy közben nem sérti annak szentségét. Dömdödöm a via negativa gyermeki követője, akinek még a via negativa is egyszerűen csak dömdödöm. Dömdödöm öntudatlan apofatikus prófétaként végtelen tisztelettel viseltet a dolgok lényege iránt. Dömdödöm nem hisz a szóban, mert a szó megcsúfítja, megcsonkítja, széttrancsírozza a szónál százszorta lenyűgözőbb valóságot. Dömdödöm nem akar szó által uralkodni, inkább lágyan belesimul a világ...
A rabbinikus judaizmus irodalmának alapfogalmai
Talmud, Misna, Tanakh, Tannaim, Halakha, Midrás – mik ezek? Az olvasottabb emberek ráismernek a judaizmus irodalmának fogalmaira, de azt már kevesebben tudnák megmondani, hogy pontosan mire is vonatkoznak ezek a szavak. Annak, aki a Bibliával komolyabban szeretne foglalkozni, érdemes legalább címszavakban megismerkedni ezeknek a szavaknak a jelentésével, mert gyakran előkerülnek bibliai lexikonok utalásaiban, kommentárokban, teológiai könyvekben és az Újszövetség háttérirodalmában. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem a rabbinikus judaizmus irodalmának legfontosabb fogalmait, és röviden...
Mi az a tohuvavohu?
„Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta (תֹ֙הוּ֙ וָבֹ֔הוּ) volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött.” Ezekkel a szavakkal kezdődik a Biblia. Erőteljes, súlyos, kontúros szavak. A szerző gondosan megválogatta, pontosan megmérte őket, mielőtt beépítette esztétikailag kifogástalan művébe. (A mózesi teremtéstörténet esztétikai minőségéről írtam már a zsidó exegéta, Umberto Cassuto kommentárjával összefüggésben.) Ebben a bejegyzésben most csak a második mondattal szeretnék foglalkozni, azon belül is azzal, hogy mit jelent...
Kálvinizmus vagy kálvinizmusok?
Eddigi bejegyzéseimben gyakran hivatkoztam a kálvinizmusra mint teológiai rendszerre, de jogos feltenni a kérdést, hogy vajon lehet-e egységes kálvinizmusról beszélni, nem inkább kálvinizmusok vannak-e, különböző hangsúlyokkal, hagyományokkal és nyelvezettel. Ha Sípos Ete Álmos kálvinista, akkor vajon kálvinista-e Cseri Kálmán, Lovas András vagy Fűtő Róbert? És Mark Driscoll? Kálvinista John Piper? Hát Karl Barth és Emil Brunner? A kálvinista szükségképpen református is egyben? És a református szükségképpen kálvinista? Lehet kálvinista az, aki hitvalló keresztséget vall és a megtérőket víz...
Bizarr legenda vagy a totális győzelem kezdete?
Máté evangéliuma furcsa eseményekről számol be Jézus halála kapcsán. Mint mikor Az elveszett frigyláda fosztogatói c. filmben Indiana Jones leemeli a szobrot a tartókorongról, és elkezd összeomlani az egész barlangba vájt épület, Jézus halálakor is megindul a föld Jeruzsálemben és igencsak meglepő dolgok történnek. Az evangélium 27. részében ezt olvassuk: „És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak. A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. Ezek kijöttek a sírokból, és Jézus feltámadása után bementek a szent...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK