Isten Lelke kotlott a káosz fölött?
A mózesi teremtéstörténet második mondata érdekes asszociációt teremt Isten Lelkével kapcsolatban. Azt mondja, hogy „A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett (מְרַחֶ֖פֶת) a vizek fölött.” A magyar fordítás nem rossz, de nem is adja vissza egészen az eredeti héber szó jelentését. A legtekintélyesebb héber lexikon szerint a רחף ige Piel alakban azt jelenti, hogy „rezegtetni vagy rebegtetni kezd, abban az értelemben, hogy a szárnyát csapkodja, mint amikor a madarak repülnek”, és az 1 Mózes 1,2-ben konkrétan „folyamatosan előre és hátra mozogva...
Mit tanít a Genezis Istenről, a világról, a földről és az emberről?
Az elmúlt hetekben több bejegyzésben foglalkoztam a bibliai teremtéstörténettel. Mindegyikben hangsúlyoztam, hogy a történetet a műfaji sajátosságoknak megfelelően kell értelmeznünk, és hogy ezek a sajátosságok korlátokat támasztanak az értelmezés számára. Most azt szeretném megmutatni, hogy a korlátok ellenére mennyire sok dolgot megtudhatunk a mózesi teremtéstörténetből Istenről, a világról, a földről és az emberiségről. A teljesség igénye nélkül fogok most megnevezni – szinte csak címszavakban – húsz olyan alapvető igazságot, melyek a mózesi szövegből teljesen egyértelműen kiderülnek. 1)...
Aranykilincsek és aranycsapok
Néha vendégtanárok jöttek az Veszprémi Egyetemre, ahol angol nyelvet és irodalmat tanultam. Ezek a tanárok a tudásukkal együtt magukkal hozták az előítéleteiket is. Egyikük – egy kedves amerikai hölgy – amerikai történelmet tanított nekünk. Előadásaiból rövid idő alatt kitűnt, hogy odahaza nem a konzervatív Amerika felépítésén dolgozik. Patsy tulajdonképpen kommunista volt, abból az idealista típusból, akit a kommunizmus kelet-európai bukása sem tudott megingatni a hitében. Nem akarta lenyomni a torkunkon a meggyőződését, de az egész lényéből sugárzott, hogy mit gondol a világról. Nem...
Mi a legnagyobb baj a bővölködés-teológiával?
Egy szóban: a bálványimádás. A bővölködés-teológia lényege az a meggyőződés, hogy az istenfélő, szent élet – vagy egyszerűen csak a megvallott hit – következménye az anyagi áldás. Ha engedelmesek vagyunk Istennek – vagy elég nagy hitünk van –, gazdagok leszünk, ahogy Ábrahám, Izsák, Dávid király, vagy a bővölködés evangéliumát hirdető evangélisták. Világszerte népszerű ez a teológia, de legnagyobb sikereit a szegény harmadik világban érte el (Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiában), ahol az emberek a bővölködésnek azt a szintjét szeretnék hit által elérni, mint ami Észak-Amerikában van....
Feketén-fehéren a fekete-fehér gondolkodásról
A fekete-fehér gondolkodásról lesz most szó, feketén-fehéren. Először fehéren. Szeretem a fekete-fehéren gondolkodó embereket, mert nélkülük menthetetlenül eltévednénk az élet labirintusában. Szükség van rájuk, ahogy szükség van térképre, röntgenképre, sebészkésre és arra, hogy a tanár piros tollal odaírja a dolgozatunkra: hibás megoldás! A fekete-fehéren gondolkodó emberek meggyőződéssel hiszik, hogy rendet lehet vágni a rendetlenségben, mert van értelme és célja a kozmosznak. Igazuk van. A fekete-fehéren gondolkodó emberek komolyan veszik, hogy a világban lévő rendezettség a Teremtő Isten...
Miért olvasnák azt, aki maga sem olvas?
David Martyn Lloyd-Jones is és Charles Haddon Spurgeon is rendszeresen hangsúlyozta az olvasás fontosságát. Azért őket említem, mert egyikük sem vádolható intellektualizmussal, ellenben mindketten későn született puritánokként az evangéliumi hit zászlóvivői voltak. Lloyd-Jones folyton a keresztény hithősök életrajzait ajánlotta gyülekezete figyelmébe, mert maga is rengeteget épült ezekből. A nagy puritán elődök – John Owen, John Bunyan, Thomas Watson, William Perkins, Joseph Alleine, Thomas Brooks, John Flavel, Thomas Goodwin – könyvei napi diétáját képezték, de nem állt távol tőle az sem,...
Sikertelen megtérések?
„Szeretnék megtérni, de nem tudok.” Kálvinistaként egyrészt fontos vallomásnak tartom az ilyen mondatot, másrészt úgy érzem, sok esetben nem alázatról tanúskodik, hanem éppen ellenkezőleg: a gőgöt leplezi le. Való igaz, Isten kegyelme nélkül még megtérni sem tudunk, de amikor ezt mentegetőzésre használjuk, abban éppen az a keménység válik láthatóvá, amely a megtérésünk valódi akadálya. A mentegetőzés a fenti mondat első felét kérdőjelezi meg. Az igazság az, hogy voltaképpen nem akarunk mi ilyenkor olyan nagyon megtérni, legalábbis Istenhez nem. A „nem tudok” azért igaz, mert „nem akarok”,...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK