„Isten volt az Ige”: határozatlan, határozott vagy kvalitatív jelentés?

János evangéliuma prológusában Jézus Krisztusról mint Igéről (Logoszról) beszél. Azt állítja, hogy a Logosz kezdetben, mikor minden létrejött (ἐγένετο), már volt (ἦν). Nem is akárhol, hanem Istennél (πρὸς τὸν θεόν). Ezután váratlan fordulattal hozzáteszi: „és Isten volt a Logosz” (καὶ θεὸς ἦν ὁ λόγος). Erről a mondatról fog szólni ez a bejegyzés. A görög nyelv egyik nehézsége a főnevek és a névelő kapcsolata. A magyarhoz hasonlóan a görög sem teszi ki mindig a névelőt. A névelő nélküli főnév lehet határozatlan, határozott vagy kvalitatív. A magyar nyelvben az „alma” szó jelentése akkor...

bővebben

Jónak látszó, de rossz érvek?

Kevin DeYoung remek cikkben összegyűjtött retorikai fogásokat, melyeket gyakran alkalmazunk annak érdekében, hogy egy vitában erősnek lássák az érvelésünket. Ha nem figyelünk, bennünket is csőbe húznak mások ugyanezekkel a fogásokkal. Nem mindig rosszak az érvek, melyeket ezekkel az eszközökkel tálalnak, de legyünk óvatosak, mert ügyes retorikán keresztül időnként slampos, lusta, átgondolatlan vagy akár becstelen érvek tűnnek fel jó színben, és mi az ügyes tálalás miatt mégis gyanútlanul elfogadjuk azokat. DeYoung hat példáját megpróbálom most a magyar keresztény kultúrába adaptálni....

bővebben

Hogyan vitatkozzunk, és hogyan ne?

A vitatkozás művészetét mindannyiunknak tanulnunk kell. Nekem is. Első számú szabályként paradox módon azt kell elsajátítanunk, hogy ne szeressük a vitatkozást. Az öreg Pál apostol arra figyelmeztette Timóteust – és rajta keresztül bennünket is –, hogy térjen ki az ostoba és éretlen vitatkozások elől, mert azok viszálykodást szülnek. Aki az Urat szolgálja, az „ne viszálykodjék, hanem legyen barátságos mindenkihez” (2Tim 2,23-24). Vannak emberek, akik a „vitatkozás és a szóharc betegségében” szenvednek, „amelyből irigység, viszálykodás, istenkáromlás, gonosz gyanúsítás származik” (1Tim 6,4)....

bővebben

Logikai rendszer vagy az igazság morzsái?

A kegyelmi kiválasztásról szóló cikkeimhez érkezett hozzászólások arra a bölcsességre emlékeztetettek, hogy nem lehet mindent egyetlen mondatban elmondani, minden gondolat elmondásához minimum még egy mondatra van szükségünk. Ez a téma pedig annyira szerteágazó és annyira mély, hogy úgy látszik, sok-sok mondatra van szükségem, míg koherens módon ki tudom fejteni, mit is gondolok a predesztinációról. Az a tapasztalatom, hogy különböző emberek különböző módon tudtak behatolni a kegyelem doktrínáiba. Spurgeon számára a hívők örök biztonsága volt a kapu. Piper inkább az ellenállhatatlan kegyelem...

bővebben

Egyéni vagy kollektív a kiválasztás?

Arminiánusok és kálvinisták egyaránt hiszik, hogy Isten Krisztusban választott ki bennünket magának, de nem ugyanazt értik a mondat alatt. Arminiánusok többsége szerint Isten nem egyéneket választott ki, hanem azt döntötte el, hogy aki hisz Krisztusban, az választott lesz. Azért lesz választott, mert Krisztusban hisz, és hite által kapcsolódott ahhoz a csoporthoz, melyben lévők a választottak. Kálvinisták szerint Isten egyéneket választott ki a világ teremtése előtt, végzésében Krisztussal kötve össze a sorsukat. Az arminiánus nézet szerint a kiválasztás kollektív, egy előre nem...

bővebben

Szükségszerű volt-e Krisztus kereszthalála?

Pál apostol szerint Isten Krisztusban választott ki bennünket magának (Ef 1,4). A kiválasztás elválaszthatatlan tehát a megváltástól. Isten Jézus Krisztus által üdvözíti minden választottját. Ez bibliai tény, nincs mit vitatkozni rajta. Nem is erről szeretnék most írni, hanem arról, hogy vajon szükségszerű volt-e Krisztus kereszthalála a megváltáshoz. Történhetett volna-e másképp? A kérdés nem az, hogy Istennek meg kellett-e váltania bennünket. Nem kellett. Ilyen értelemben nem volt szükségszerű Krisztus eljövetele és kereszthalála. Semmiféle külső törvény nem kényszerítette Istent arra,...

bővebben

Beszélgetés a British Museum büféjében

November végén Angliában jártam. Egy szombati napon elmentünk a londoni British Musemba, ahol izgalmas tárlatok várják a látogatókat. Számomra az asszír, a babiloni és a perzsa kiállítások voltak a legérdekesebbek. A hatalmas ókori szobrokat, képeket és feliratokat látva a bibliai világ kézzelfogható maradványaival találkoztam. Lenyűgöző volt. A múzeum büféjében fogyasztottuk éppen az ebédünket és beszélgettünk, amikor váratlanul megszólított bennünket egy asszony, aki hallotta és értette a magyar szót. Őszhajú, Magyarországról évtizedekkel ezelőtt Izráelbe kivándorolt hölgy volt, aki...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK