Lady Elisabeth Catherwood (1927-2026)
Majdnem száz évet élt, és most ő is elment a mennyei dicsőségbe. Lady Elisabeth Catherwood Martyn Lloyd-Jones lányaként évtizedeken át szerkesztette és sajtó alá rendezte édesapja prédikációit. Harmincegy éve Dórával ott ültünk a nappalijukban, Lady Elisabeth kedves mosollyal szolgálta fel nekünk gyönyörű porceláncsészékben az angol teát, és magyarázta, hogy amit hozzá eszünk, azt az angolok scones-nak nevezik, de kétféleképpen is ejtik. Mutatta a konyha falán a festett tányérkészleteket, büszke volt rájuk. Majd Tolkienról és C. S. Lewisról mesélt, akik tanárai voltak Oxfordban. Tolkien unalmas volt, de Lewis mindenestül megragadta a figyelmüket – mondta.
Hiribi
Van Isten, vagy nincs Isten? Ez az alapkérdése Wass Albert Elvész a nyom című lebilincselő regényének. S ebben a regényben van az egyik leggyönyörűbb, legmegrendítőbb sírfelirat, amit valaha olvastam:
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (33) – Ítélet az istenek felett
„…az egyiptomiak sorra temették mindazokat az elsőszülötteket, akiket megölt az Úr, mert az Úr ítéletet tartott isteneiken.” (4Móz 33,4)
A Teremtő Istennek nem csupán az egyiptomiakkal volt baja. A bibliai világkép természetfeletti. Szemben áll Démokritosz materializmusával, Epikurosz hedonizmusával és a modern nyugati naturalizmussal. Az istenek számítanak.
Panelbeszélgetés a keresztény emberképről
Még november 21-én volt egy konferencia, amit az Axioma és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közösen szerveztek az antropológia témájában. A konferenciának első panelbeszélgetésében a keresztény emberkép teológiai alapjairól volt szó. A katolikus álláspontot Dr. Gájer László katolikus pap-teológus képviselte, a református álláspontot Dr. Bogárdi Szabó István református teológus és korábbi püspök, engem pedig az evangéliumi álláspont képviseletére kértek fel (tudom, az evangéliumi nem egy felekezetet jelöl, de most ezt a szerepet osztották rám). A beszélgetés itt visszahallgatható.
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (32) – A kimaradás vétke
„Mózes ezt felelte Gád és Rúben fiainak: Ti itt akartok maradni, amikor testvéreitek harcba vonulnak?!” (4Móz 32,6)
Izráel két és fél törzse megkedvelte a Jordántól keletre eső földeket, ezért azt kérik Mózestől, hadd maradjanak ott, ne kelljen bemenniük a Jordánon túli területre. Mózes azonnal látja a problémát. Ha ezek a törzsek leválnak a többiekről, meggyengítik az amúgy is sérülékeny szövetséget, és sokkal nagyobb baj szakadhat rájuk, mint amikor a kémek visszatértek a föld kikémleléséből és ellágyították a nép szívét. Negyven év bolyongással fizettek azért, vajon nem kerülnek-e Isten haragja alá, ha ezúttal is kudarcot vallanak?
Van-e megbízható hagyomány Jézusról?
A Tűzfal podcast hatvannegyedik részében Az apostolok hagyománya című könyvet használjuk kiindulópontnak, amelynek megírásához egyikünknek több köze van, mint Lacinak. Viccet félretéve: igen, az én könyvemről lesz szó. A címben feltett kérdésre keressük a választ, és közben szóba kerül a Da Vinci-kód, meg a gnosztikusok, a Nag Hammadi könyvtár, Tamás evangéliuma, és még Hodász és Puzsér is. Az epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcast-en is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!...
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (31) – Egyenlően, de mégsem
„Felezd meg a zsákmányt a hadba vonult harcosok és az egész közösség között.” (4Móz 31,27)
Nagyon finom újraelosztási egyensúlyt látunk, amikor a katonák visszatérnek a Midján elleni hadjáratból. A megszerzett zsákmányt kétfelé osztják: egyik fele a katonáké marad, másik fele Izráael közösségéé lesz.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK