Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

egyház

Melyik a végső tekintély: a Szentírás, az Egyház vagy az egyén?

2011. október 31. | , , , , | 36 Hozzászólások

Nem vagyok egyháztörténész, de közel áll hozzám az a vélemény, hogy a reformáció elsősorban a tekintély kérdéséről szólt. J. I. Packer „Fundamentalism” and the Word of God c. rövid, de annál lényeglátóbb könyvében arról ír, hogy a keresztény teológiában három dolgot neveztek meg a tekintély lehetséges forrásaként: a Szentírást, az Egyházat és az egyént. Másképpen fogalmazva: tekintély lehet az önmagát értelmező Szentírás, az egyházi tanítóhivatal által értelmezett Szentírás, vagy a keresztény egyén – más forrásokból vett elvek által vezérelt – kritikus írásértelmezése. Vajon melyik ezek...

bővebben

Athanasziosz az egyház apostoli jellegéről

2011. október 28. | , , , | 2 Hozzászólások

Érdekes gondolatra bukkantam az Ókeresztény írók 13. kötetét olvasgatva. A kötet Athanasziosz püspök írásait gyűjti egybe, az előszót pedig a sorozat szerkesztője, a patrisztika kiváló szakértője, Vanyó László írta. A katolikus teológus Athanasziosz polemikus írásaival kapcsolatban fogalmaz meg néhány mondatot, amire protestánsként felkaptam a fejemet. Vanyó azt magyarázza, hogy Athanasziosz egyházról való felfogása eltért a császárok egyházképétől, és a döntő különbség az egység principiumának megjelölésében volt. A császárok az egység alapját politikai és adminisztratív eszközökkel...

bővebben

Bonhoeffer és a kereszténység „vallástalan értelmezése” (3)

2011. július 30. | , , , , , | 2 Hozzászólások

3.1. KRISZTOLÓGIAI KÖZÉPPONT. Bonhoeffer számára a teológia kiindulópontja mindig a krisztológia volt. Az ún. „német keresztények” a teremtés rendjéből vezették le fajvédő teológiájukat. Bonhoeffer ezt rendkívül veszélyesnek tartotta, ezért – Barth nyomában – Krisztust tekintette az egyetlen kiindulópontnak mindenfajta keresztény teológia számára. Berlini előadásaitól egészen a tegeli jegyzeteiig minden gondolatának kiindulópontja Krisztus, illetve Krisztus követése. A kereszténység „vallástalan értelmezése” mögött is az a kérdés húzódott meg számára, hogy „Kicsoda Krisztus ma?”...

bővebben

A magyar kultúrától idegen egyházak?

2011. június 28. | , , | 10 Hozzászólások

A napokban három dolog kapcsán is elgondolkodtam azon, hogy miért van szükség Magyarországon új egyházakra, gyülekezetekre, vallási közösségekre. Egyrészt szombaton két előadást tartottam a kereszténység és a kultúra/társadalom kapcsolatáról, és óhatatlanul felmerült a témával kapcsolatban az új struktúrák és közösségi formák ügye. Vasárnap pedig a Kelenföldi Evangéliumi Gyülekezetben prédikáltam a Kolossé 2,6-23 szakaszról, ahol Pál apostol a Krisztusban található teljességet az emberi hagyományok üres bölcsességével állítja szembe, és ez szintén a régi és az új formák területére vitte a...

bővebben

Lehet a kiábrándulás a megújulás alapja?

2011. május 30. | , | 4 Hozzászólások

Évek óta egyre jobban zavar, amikor hívők úgy bírálják az evangéliumi kereszténységet, hogy közben egyáltalán nem érződik a szavaikból a Krisztus egyháza iránti szeretet, sem semmiféle hála az elődökért és az általuk elvégzett munkáért. Az ilyen bírálat sokszor önkritikának álcázza magát, vagy az egyház megújítása iránti jobbító szándéknak, vagy a hiteles misszió elengedhetetlen feltételének. Engem inkább a kiábrándulás, az undor és a felfuvalkodottság kellemetlen lehelete csap meg bennük. Gyakran olyan emberek ostorozzák az egyházat, akik semmiféle elkötelezettséget nem mutatnak felé, még...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK