Most egy kis kitérő következik: John Wesley (1703-1791). A Szentírásról mint Isten igéjéről szóló egyháztörténeti szemelvények sorát a 17. századi Westminsteri Hitvallással kezdtem, onnan haladtam visszafelé időben, egészen Heinrich Bullingerig. Eddig akár azt is lehetett gondolni, hogy a Szentírás és Isten igéje azonosítása pusztán a református ortodoxia része, de mostantól látni fogjuk, hogy éppen a református meggyőződés része az egyház szélesebb hagyományának, mely hagyomány magában a Szentírásban gyökerezik. A sort nemsokára Lutherrel fogom folytatni, de előtte tegyünk egy ugrást vissza...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Szabados Ádám
Tényleg idegenek vagyunk?
Ma reggel Karen H. Jobes 1 Péter kommentárjában olvastam néhány gondolatot, ami szorosan kapcsolódik az előző bejegyzésemhez. Jobes szerint a szexuális etikánk fontos tesztje lehet a Krisztus iránti hűségünknek, különösen olyan társadalmakban, melyek erkölcsi felfogása alapvetően eltér Jézusétól. A kanadai teológusnő szerint az első századi kisázsiai keresztények sok konfliktusa abból fakadt, hogy „más prioritások, értékek és kötődések szerint éltek, mint pogány szomszédaik”. „Ezek a különbségek elég láthatóak voltak ahhoz, hogy a nemhívők észrevegyék, és adott esetben Krisztusba vetett...
A keresztény szexuális etika néhány sarokköve
Mindenki hisz abban, hogy a szexuális viselkedés bizonyos fajtái helytelenek. Azok is hisznek ebben, akik a szexuális szabadosság feltétlen hívei. Kevesen mondanák például, hogy nők megerőszakolása (vagy ha úgy tetszik: férfiak megerőszakolása) elfogadható volna. A nyugati kultúrkör élesen elítéli a gyermekekkel létesített szexuális kapcsolatot és mély undorral tekint az állatokkal való közösülésre. A nyugati emberek többségéből a közelmúltig szintén viszolygást váltott ki a gondolat, hogy egy férfi a nemi szervével egy másik férfi ürítésre használt végbélnyílásába hatoljon. A...
Tudjátok, miért mosolygok?
„A kezünket hátul megkötözték... ételt hoztak nekünk, úgy kellett felnyalnunk, mint ahogy a kutyák csinálják... nem használhattuk a kezünket... az emberi testnek sokféle szüksége van... a kezünk hátra volt kötve éjjel-nappal... de ki tudná megkötözni az ember lelkét? A lélek felszállhat az Úrhoz... még fel sem kell szállnia, hiszen az Úr mindenütt jelen van... A kommunisták rengeteg keresztényt megöltek... milliókat öltek meg... megpróbáltak megölni bennünket... Mekkora ostobaság! Ők csak testeket tudnak megölni. Mi nem testek vagyunk, hanem szellemek, a szellemet pedig nem tudják megölni....
A Szentírás Isten igéje (10)
Amikor Kálvin Genfbe került, Heinrich Bullinger már nagy befolyással rendelkezett a svájci reformált gyülekezetek körében. A zürichi reformátor a magyar reformáció ügyét is támogatta, Libellus epistolaris c. könyvét kifejezetten a magyar gyülekezeteknek és azok lelkipásztorainak írta 1551-ben. Legismertebb munkája A keresztyén vallás summája (Summa Christenlicher Religion), mely német és latin változatban jelent meg 1556-ban. Bullinger semmi kétséget nem hagy afelől, hogy a Szentírást Isten sugalmazott igéjének tekinti. Már a könyv alcíme is így hangzik: „A keresztyén vallás summája,...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK