A politikáról alkotott keresztény szemléletünk gyökeresen megváltozhat, ha azt az egyetlen dolgot megértjük, hogy hogyan kapcsolódik össze Pál Rómaiakhoz írt levelének 12. és 13. része. A 12. részben az egyéni elhívásokról, a szeretetről, a reménységről olvasunk, és hogy ne álljunk bosszút magunkért. A 13. részben pedig az államról van szó. Ez a két téma sokszor szétesik az olvasók fejében, vagy egymástól független témákként helyezzük őket a teológiánk polcaira. Azonban ha megértjük, hogy a kettő hogyan kapcsolódik, az államról alkotott felfogásunk is jelentősen megváltozhat.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Divinity
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (35) – Az emberi élet értéke
„…a menedékvárosban kell laknia a főpap haláláig. Csak a főpap halála után térhet vissza a gyilkos a saját földjére.” (4Móz 35,28)
Azok számára, akik véletlenül öltek (mert mondjuk építkezés közben egy elejtett kő agyonütött egy másik embert), menedékvárosokat létesítettek Izráelben. Hat ilyen város volt. A gyilkos a hozzá legközelebbibe menekülhetett, ahol meghúzódhatott, ha valóban nem szándékos volt a tette. A várost azonban nem hagyhatta el egészen addig, amíg az aktuális főpap élt. De miért kellett így bűnhődnie, ha egyszer nem volt a tette szándékos?
Kuyper: világnézet, vallás, politika
A Tűzfal podcast hatvanötödik részében Abraham Kuyper holland miniszterelnök Kálvinizmus és modernitás c. könyvéről beszélgetünk. Ez a kötet egy 1898-ban Amerikában elmondott hatrészes előadássorozatból készült. Hatását tekintve az elmúlt két évszázad egyik legfontosabb teológiai munkája. Ha valaki szeretné megérteni, mit jelent a világnézeti gondolkodás, muszáj megismerkednie a tartalmával. Mi ebben segítünk a következő két podcastben. A mostani részben az első három fejezetre fókuszálunk: világnézet, vallás és politika. A témát a tudománnyal, a művészettel és a jövővel fogjuk folytatni. Az...
Szereted Istent?
Szent Ágoston szerint nem értettük meg a Szentírást (vagy valamely részét), „ha e megértés által nem növekszik bennünk az Isten és a felebarát iránti kettős szeretet” (A keresztény tanításról, Paulus Hungarus – Kairosz, 76). A középkori misztikus hagyomány túlkapásait látva Luther óvatos lett az Isten iránti szeretet gondolatával, és a hangsúlyt inkább az Isten irántunk való szeretetére, valamint az abból származó felebaráti szeretetre helyezte. János apostol valóban azt mondja, hogy „ő előbb szeretett minket” (1Jn 4,19), és ez a szeretet minden másnak a kiváltó oka. Azonban ha ezt a helyén kezeljük, vegyük észre, hogy maga a Szentírás hangsúlyozza az Isten iránti szeretet fontosságát is, és ígéreteket kapcsol vele össze. Hadd mutassak néhány példát.
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (34) – Háromszög
„Ha majd bementek Kánaán földjére, az a föld, Kánaán földje jut nektek örökségül a következő határok szerint.” (4Móz 34,2)
A fejezet a föld határairól szól. Izráel törzsei egy meghatározott földterületet kaptak birtokul, ezen a földön kellett Isten törvénye szerint Isten népeként élniük.

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK