Nem könnyű meghatározni a progresszív ideológia központi gondolatát, hiszen sokféle, időnként egymást is kioltó eszmeáramlat és politikai aktivizmus keverékéről van szó, amelyet átjár egyfajta kronológiai sznobizmus (jobbak vagyunk, mint elődeink). Nem tévedünk azonban nagyot, ha (dooyeweerdi alapon) a természet és a szabadság dichotómiájára épülő humanista alapmotívum végletes megnyilvánulását látjuk benne, a szabadság oldalán. Egyszerűbben fogalmazva: a progresszív ideológia szabadságharc a társadalmi hagyományokkal és az emberi természettel szemben. A progresszió hívei olyan társadalmi...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Filozófia
A család misztériuma
A család kérdésében a kultúránkkal való vitánkat jelentős részben az okozza, hogy egészen mást gondolunk a valóság természetéről, mint nem keresztény felebarátaink. A mi világképünkben az apa, az anya és a család nem pusztán evolúciós hordalékok és/vagy szociális konstrukciók, hanem jelentéssel bíró ikonjai annak, amilyen a valóság legmélyebb természete. Ezt annak is érdemes megfontolnia, aki kívülállóként próbálja megérteni a keresztény családképet és annak világnézeti hátterét. Május elején a Centrál Kávéházban tartottam előadást „A család misztériuma” címmel. Az előadásban négy kérdést...
Marx, Mao, Marcuse és a rituális apagyilkosság
Ötvenéves a huszadik század messze legjelentősebb társadalmi fordulata, az 1968-as diáklázadásokban testet öltő kulturális forradalom. Ez a forradalom gyökeresebben átalakította a nyugati társadalmakat, mint bármely más korábbi lázadás az azt megelőző évszázadokban. Politikai értelemben csak bolhacsípés volt a polgári berendezkedésnek, főleg ha a Nagy Francia vagy a Nagy Októberi forradalom radikális társadalommérnökösködésével vetjük egybe, amely nem egyetemek néhány hétig tartó elfoglalásáról szólt, hanem a tulajdonviszonyok teljes átalakításáról és egész társadalmi rétegek likvidálásáról....
A nép ópiuma
A vallástalanság a nép ópiuma. Elfeledteti a nyomasztó gondolatot, hogy van valaki felettünk, akinek engedelmességgel tartozunk, és csillapítja a lelkiismeretfurdalást, hogy nem adunk neki hálát. Elhiteti velünk, hogy mindenben egyenlőek vagyunk, holott számtalan különbség és hierarchia járja át a valóságot. Könnyebbé teszi a kozmikus lázadást. Abba az álomba ringat, hogy magunknak szabhatunk törvényt, eldönthetjük, mi a jó és mi a rossz, holott ez már rég el van döntve, és egyáltalán nem tőlünk függ. Mákonyos utópiaként tár elénk soha meg nem valósuló jövőt – nevezzük azt kommunizmusnak,...
Az ainuk muzsikája
A művészet, a tudomány és a filozófia különböző nyelveket használ a világ megértéséhez. A tudomány megfigyeléseket végez, hipotéziseket állít fel a megfigyelések magyarázataként, majd leellenőrzi ezeket a hipotéziseket és levonja a következtetéseit. Szigorú és szabályozott folyamat. A filozófia a logika segítségével gondolja végig a valóság szerkezetét vagy annak egyes vetületeit, és ehhez alkalmaz matematikai dedukciót is. Ez is többnyire szigorúan szabályozott folyamat. A művészet fő eszköze a képzelet és az intuíció. Megfigyel és következtet, de másfajta észleléssel, másfajta szintézist...

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK